Ulrich Friedrich Woldemar Graf von Löwendal (franciául: Ulrich Frédéric Woldemar, Comte de Lowendal) (Hamburg, 1700. április 1. – Párizs, 1755. május 27.) skandináv származású német hadvezér, aki csaknem egész Európában megfordult, és végül Franciaország egyik marsallja lett.
Élete
Löwendal 1700-ban született Hamburgban Woldemar von Löwendal dán–norvég nemesember fiaként. Anyja Dorothea von Brockdorff (1672–1706) volt. Már 1713-ban VI. Károly császár seregében szolgált, harcolt Lengyelországban és 1714-ben századosi rangot szerzett. Önkéntesként dán szolgálatba állt, majd 1716-ban visszatért a császári sereghez. A péterváradi csatában és Temesvár, illetve Belgrád ostroma során jeleskedett.
Később Erős Ágost szolgálatába állt, akitől tábornagyi rangot kapott, és a szász gyalogság főfelügyelője lett. 1733-ban Krakkó felkelőkkel szembeni védelmének megszervezésével tüntette ki magát. 1734-35-ben a Rajnánál állomásozó szász csapatokat vezette.
Orosz szolgálatba való lépése után 1739-ben Hotinnál vereséget mért a törökökre, majd 1741 és 1743 között finn területeken harcolt Svédország ellen.
Ezt követően állt XV. Lajos szolgálatába. 1743-ban altábornaggyá nevezték ki és 1744-ben Menen, Ypern és Freiburg ostrománál jeleskedett. 1745-ben részt vett Szász Móric németalföldi hadjáratában. A fontenoy-i csata során a tartalékhadtestet irányította, majd a győztes csatát követően az ő irányításával foglalták el a francia csapatok Gentet, Oudenaardét, Oostendét és Nieuport-t, majd az ezt követő évben Sluis, Sas van Gent erődítményeit és még továbbiakat a Flandriában. A bevehetetlennek tartott Bergen op Zoom erődöt 1747 szeptember 6-án foglalta el gyalogsági rohammal, mely után a francia sereg két napon át tartó erőszakoskodása és fosztogatásba kezdett. Bár a pusztításért Szász Móric Löwendalt tette felelőssé, a királynak mégis így írt:
„Sire, il n’est pas de moyen terme, vous devez le pendre, ou le faire Maréchal de France.”
1755-ben XV. Lajos teljhatalmú megbízottként kívánta alkalmazni a Poroszországgal való tárgyalások során annak érdekében, hogy megakadályozza a később hétéves háborúként ismertté vált konfliktus kitörését. Löwendal azonban május 27-én Párizsban elhunyt, és ezt a feladatot Louis Jules Mancini Mazarinire, Nivernais hercegére bízták.
Az 1743-ban felállított és róla elnevezett „de Lowendahl” gyalogezredet 1760-ban a „d’Anhalt” gyalogezredbe olvasztották be.
Családja
Löwendal kétszer nősült, első felesége Theodora Eugenia von Schmettau volt, akivel 1722. január 23-án kötött házasságot. A felesége Gottlieb von Schmettau szász tábornok lánya volt. Négy gyermekük született, mielőtt 1736-ban elváltak.
1736. november 13-án vette feleségül Barbe Madeleine Szembeket, akitől szintén négy gyermeke született.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Ulrich von Löwendal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Ulrich Frédéric Woldemar, Comte de Lowendal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.