PROFILPELAJAR.COM

	Ulrich Richental
	Életrajzi adatok
Született	1360; Konstanz
Elhunyt	1437 (76-77 évesen)
Ismeretes mint	történetíró
Nemzetiség	német
	Pályafutása
Szakterület	történettudomány
Jelentős munkái	Chronik des allgemeinen Konzils zu Konstanz
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ulrich Richental témájú médiaállományokat.

Ulrich Richental (Konstanz, 1356–1360 közt – 1437) késő középkori konstanzi polgár, krónikaíró. A neve előfordul Konrad von Richental, Richenthal, Reichenthal alakban is.

Életútja

Johanes Richental, konstanzi városi írnok fia. Ez a hivatal számos generáción át öröklődött a családjában. A neve 1380-ban konstanzi klerikusként (clericus Constantiensis) fordul elő, de később visszavonult a papi hivatástól. 1410-ben már nős volt. Az egyházi reformra törekvő oldalhoz tartozott. A Konstanzi zsinat idején (1415) 55-60 éves lehetett és valószínűleg gyermektelen volt. 1418-1425 közt Csehországban utazott. Kelet- és dél-európai utazásai felkeltették az egyházi ügyek iránti érdeklődését. Az 1425-1434 közti források szerint kereskedő és írnok volt. Magas kort ért meg.

A neve az általa a Konstanzi zsinat történetéről összeállított krónika révén (Chronik des allgemeinen Konzils zu Konstanz) ismert, melynek fontos magyar történeti és heraldikai vonatkozásai is vannak. Számos magyar címert tartalmaz. Művét Thallóczy Lajos méltatta.^[1]

Richental a zsinatról 1420-1430 közt írt krónikájában egyaránt megörökítette a világtörténelmi jelentőségű zsinat politikai és kulturális eseményeit, de a hétköznapi történéseket is. Forrása a szász, az osztrák herceg, Zsigmond király, a lengyel követ, Boroszló püspöke, Eberhard von Nellenburg, egy herold, Landulf bíboros tanácsadója stb. Krónikája elveszett, de több 15. századi másolata is készült.

Ma öt kézirata (A, Aulendorf / N.Y. Public Library; K, Konstantz / Rosgarten; W, Wien (Bécs); P, Prága ^{regisztráció után a XVI A 17 kódexet vagy Richentalt kell keresni}^{[halott link]}; G, St. Georgen / Karlsruhe) és két korai nyomtatott változata ismert (D, Anton Sorg 1483 [1]; S, Heinrich Steiner 1536). Mintegy 800 címert tartalmaz a zsinat világi és egyházi résztvevőjétől. A gazdagon illusztrált New York-i kézirat (Überlingen, 1465 körül) képei az eredeti példányéra vezethetők vissza, melyeket a korszak legjelentősebb felső-rajnai festőjének, Konrad Witznek tulajdonítanak. Szövegének átirata: [2]