A római katolikus nemesi származású tóthfalusi Tóth család sarja. Apja tóthfalusi Tóth János, földbirtokos, anyja kiseölbei Eölbey Jozefa.[2] Az anyai nagyszülei kiseölbei Eölbey Antal (1759–1816), 1809.-ik vasi insurgens kapitány, földbirtokos és kubiczki Kubiczky Judit asszony voltak. 1700. október 31-én Bécsben I. Lipót magyar király címeres nemeslevelet adott Tóth Jánosnak és Mihály, János és György fiainak. Vas vármegyei 1726 évi összeírásakor Rábahídvégen Tóth János szerepelt.
Élete
A fiatal Tóth Benedek jogot végzett majd önkéntes 1845 és 1846. között az 5. huszárezredben szolgált. Az 1848-as szabadságharc kitörésekor nekiállt katonáskodni; 1848 tavaszán beáll a komáromi várőrségnél alakuló "Kinizsi" lovasosztályhoz. Őrmesterként szolgált 1849. július 27-étől, majd 1849. július 31-étől hadnagyként ugyanott, illetve a 18. Attila huszárezredben, ahová osztályával beosztották, a tartalék hadtestnél, Szegeden is. 1850. február 16-án besorozták a 42. gyalogezredhez. 1851. március 25-én leszerelték. A szabadságharc után visszavonult a családi földbirtokra gazdálkodni, majd megházasodott.[3]
Boldogfai Farkas Franciska halála után a 48 éves özvegy tóthfalusi Tóth Benedek, földbirtokos Szombathelyen, 1873. szeptember 24-én,[8] feleségül vette a 47 éves pártában maradt alsószelestei Szelestey Franciska Borbála (Uraiújfalu, 1826. október 5. – Balassagyarmat, 1916. február 21.) kisasszonyt,[9] akinek a szülei alsószelestei Szelestey Sándor (1792–1869), vasi szolgabíró, földbirtokos,[10] és nemes Keresztényi Katalin (1788–1861) asszony voltak. Az apai nagyszülei alsószelestei Szelestey Lajos, földbirtokos, és rajkai Friebisz Róza voltak. Tóth Benedekné Szelestey Franciska fivére alsószelestei Szelestey László (1821–1875) lírikus és népies költő, ügyvéd, tanfelügyelő, királyi tanácsos, országgyűlési képviselő. Tóth Benedek és Szelestey Franciska házassága gyermektelen maradt.