Tauber Mór és Adler Janka fia. 1907. június 23-án Budapesten, a VI. kerületben házasságot kötött Ziffer Elzával, dr. Ziffer Emil és Krausz Franciska lányával.[4] Jogot végzett; a Pesti Napló munkatársa, rendőri riporter, az első világháborúban a Pesti Napló haditudósítója, később a lap helyettes szerkesztője. A bűnügyi riport első magyar művelője volt, az első újságíró, aki saját fényképeivel illusztrálta írásait..
Az első világháború előtt sokat utazott, ott volt többek 1905-ben Oroszországban a forradalom idején, valamint Belgrádból tudósított, amikor 1903-ban Draga királynőt és I. Sándor szerb királyt meggyilkolták. 1914 után segélyszállítmányokat szervezett a háború miatt szegénységben és nyomorban szenvedők tízezreinek, főleg gyerekeknek. Előadásokat tartott Hollandiában, Belgiumban és Svájcban, így szervezve meg több ezer magyar gyerek hosszabb-rövidebb nyugati tartózkodását.[5] Az Országos Gyermekvédő Ligának – mai szóval – „marketingmenedzsere” volt, rádióelőadásokat tartott a Ligáról és gyűjtéseket szervezett a gyermekek részére. 1916-ban riportokat készített az erdélyi román betörésről.
A kommün után
1919-ben ő is támogatta a Magyarországi Tanácsköztársaságot, ami miatt 1920-tól nem vállalhatott tudásának megfelelő hírlapírói állást. Ennek ellenére folyamatosan dolgozott: 1920-ban kiadta az első magyar szociofotó-albumot a budapesti nyomorról, 1921-ben a bécsi titkos levéltár anyagából számos dokumentumot adott közre (az 1848-as kormány iratai, Kossuth Lajos elkobzott levelei stb.), illetve tizenöt éven keresztül ő volt a Magyarországra látogató külföldi hírességek hivatalos vendéglátója, többek közt Thomas Mann-nak 1923-ban.[6] Sokat tett a honi idegenforgalom fejlesztéséért.
Több könyvsorozatnak volt a szerkesztője, amelyek közül az első a Nagyharang (Újságírók Könyvtára) címet viselte, feltehetően 1908-ban jelent meg az első kötete (A kártyázó Budapest – Hazárd- és hamis játékosok Tábori tollából született), és összesen 8 kötetet olyan nagynevű zsurnalisztákat tudhatott szerzői közt, mint Lakatos László, Szini Gyula, Fröhlich János, Hegedűs Gyula, Fényes László és Gegus Dániel. Másik emlékezetes sorozata a Vidám Könyvtár volt, amelynek legalább hatvan kötete jelent meg az 1910-es évektől az 1920-as évekig, és korának szinte minden humoristája helyet kapott benne: Nagy Endre, Szomaházy István, Karinthy Frigyes, Bródy Miksa és Pásztor Árpád. 1919-ben indította útnak Pest című riportújságját, amely mindössze hat számot ért meg a kommün hatalomra jutása miatt. Élete utolsó éveiben a Gyermekvédelem című lapot szerkesztette. Az 1930-as években szerkesztette A Nova kalandos regényei sorozatot, amelyben számos fordítást is közreadott.
Számos könyve közül a legtöbb szociográfiai jellegű munka volt (kiemelendő a Székely Vladimírral közösen írt Bűnös Budapest-ciklus, valamint a Bűn és nyomor a gyermekvilágban című könyve, amely a magyar szociofotózás úttörője), de írt útibeszámolókat és gyermekkönyveket is, összesen mintegy ötven kötet szerzője. 1920-ban megjelent szociofotó-albuma – Egy halálraítélt ország borzalmaiból, razzia a budapesti nyomortanyákon – nagy lökést jelentett az 1920-ban induló, nyomorgó családok gyermekei külföldi nyaraltatásának elindításához.[8] Sokat tett a magyar idegenforgalom fejlesztéséért, az Idegenforgalmi Szövetség sajtófőnöke volt.
Műfordítóként és rendezőként
Főleg a harmincas évektől kezdődően egyre többet fordított, tisztességes megélhetést biztosítva családjának. Charles Dickens, Zane Grey, Henry S. Landor, Peter Cheyney, Francis Brett-Young, Upton Sinclair és P.C. Wren munkáit fordította, valamint hosszú időn keresztül álnéven (Old Man) jelentek meg írásai a Vécsey Leó szerkesztette Magyar Detektívben. 1914-ben az egyik első (és ugyan töredékben, de fennmaradt) némafilmet rendezte Pufi cipőt vesz címmel, amely egyes források szerint Kabos Gyula első filmszerepe volt.
Emlékezete
1966-ban az Angliában élő fia, Paul Tabori szerkesztette kötetbe és fordította le apja negyvenéves zsurnaliszta pályafutása alatt összegyűjtött okkult élményeit, és jelentette meg My Occult Diary címmel. 1995-ben fia, George Tabori forgatókönyve és visszaemlékezései alapján Michael Verhoeven rendezett filmet Mutters Courage címmel apjuk utolsó heteiről, arról, hogy hogyan szakadt szét a Tábori család, és hogyan menekültek el Magyarországról. Művei főleg árveréseken bukkannak fel, 1992-ben jelent meg újra majd 2015-ben megint kiadta Az erkölcstelen Budapest című könyvét a Fekete Sas Kiadó. 2013-ban publikálatlan kézirataiból és megjelent cikkeiből Buza Péter tanulmányával, Filep Tamás Gusztáv szerkesztésében válogatás jelent meg Tábori munkásságának ismertetésével együtt.[9]
Bródy Miksa–Tábori Kornél: Rp. 50 víg eset orvosokról és páciensekről; Nap Ny., Budapest, 1914 (Vidám könyvtár)
Tábori Kornél–Székely Vladimir: A nevető Justicia. M. kir törvényszéki humor. Bírák, ügyvédek, tolvajok, csalók víg esetei; Nap Ny., Budapest, 1914 (Vidám könyvtár)
Lilike már nagy leány és más elbeszélések 15-18 éves leányok számára; magyarra átdolg. Tábori Kornél; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Budapest, 1914
Pesti specialitások; Dick, Budapest, 1915
Bródy Miksa–Tábori Kornél: Katonáék. A királytól a közvitézig. Víg esetek; Nap Ny., Budapest, 1915 (Vidám könyvtár)
Háborús album. A világháború történelme képekben; szerk. Tábori Kornél; Pesti Napló, Budapest, 1915
Szomaházy István–Tábori Kornél: Hadihumor. Víg apróság; Nap Ny., Budapest, 1916 (Vidám könyvtár)
Adorján Andor–Nagy Endre–Tábori Kornél: Anekdoták, víg esetek híres férfiakról; A Nap Ny., Budapest, 1916 (Vidám könyvtár)
Bródy Miksa–Tábori Kornél: Kaszárnya és harctér; Nap Ny., Budapest, 1916 (Vidám könyvtár)
Magyar hősök, 1914-1916; szerk. Tábori Kornél, Pesti Napló, Budapest, 1916
Szini Gyula–Tábori Kornél: Híres emberek anekdotái; Nap Ny., Budapest, 1917 (Vidám könyvtár)
Szegény Erdély; Magyar Kereskedelmi Közlöny Kiadó, Budapest, 1917 (Világkönyvtár. 5. évf.)
Bródy Miksa–Karinthy Frigyes–Tábori Kornél: Csak semmi háború!; Vidám Könyvtár, Budapest, 1918 (Vidám könyvtár)
Bródy Miksa–Szomaházy István–Tábori Kornél: Kis tréfák; Révai Ny., Budapest, 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
Karinthy Frigyes–Szini Gyula–Tábori Kornél: Írói intimitások; Révai Ny., Budapest, 1919 (Vidám könyvtár. Új sorozat)
Old Boy: Utazás Beóciába. Hat tudós és egy leány kalandjai; Tolnai, Budapest, 192? (Tolnai ifjúsági könyvtára)
From the Horrors of a Country Condemned to Death Inspection-Tour Through the Misery of Budapest / Egy halálraítélt ország borzalmaiból, razzia a budapesti nyomortanyákon (1920)
Titkosrendőrség és kamarilla. Akták-adatok a bécsi titkos udvari és rendőrségi levéltárból; bev. Marczali Henrik; 1922 k.
Kalandornők. Regényes riportsorozat; Tolnai, Budapest, 1924 (Tolnai regénytára)
Jókai regénye. Rajzokkal és fényképekkel. Kiadatlan Jókai-kéziratok a centenárium alkalmára. Ismeretlen epizódok és levelek Jókai életéből; Tolnai, Budapest, 1924 (Tolnai regénytára)
Bűvészkönyv; szerk. Tábori Kornél; Singer-Wolfner, Budapest, 1925 (Kis könyvek)
Vidám bűvészet; szerk. Tábori Kornél, Singer-Wolfner, Budapest, 1925 (Kis könyvek)
Öreg Medve: Utazzunk Budapestre. Tányértalpú Koma újabb kalandjai; ill. Mühlbeck Károly; Singer és Wolfner, Budapest, 1934
Az utazás pionirjai. Az utazókedv fejlődése. Az utazóirodák, a szállók és a nagyközönség kapcsolatai; Idegenforgalmi Szövetség, Budapest, 1936 (Idegenforgalmi könyvtár)
Negyven év a magyar szállodás- és vendéglősipar életéből; szerk. Ballai Károly, Tábori Kornél; Merkantil Ny., Budapest, 1938
A vendéglátás irodalma / Bibliographia gastronomica et turistica; Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete, Budapest, 1942 (A vendéglátóipar könyvtára)
Cornelius Tábori: My occult diary; angolra ford. Paul Tábori; Rider, London, 1951
Tábori Kornél–Székely Vladimir: Az erkölcstelen Budapest; 1908-as kiad. alapján szerk. Fazakas István; Fekete Sas–Orpheusz, Budapest, 1992
A Balaton dicsérete; összeáll. Tábori Kornél, Tóth Lajos, Zákonyi Ferenc, szerk. Praznovszky Mihály; Nők a Balatonért Egyesület, Balatonfüred, 1999
Tábori bűnös Budapestje; szerk., bev., képvál. Buza Péter, szöveggyűjt., jegyz. Filep Tamás Gusztáv; Budapesti Városvédő Egyesület–OSZK, Budapest, 2013 (Budapest könyvek)
↑A Belügyminisztérium 1902. évi 110805. sz. rendelete. MNL-OL 30807. mikrofilm 704. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 49. oldal 38. sor.
↑Az elhalálozás bíróilag lett megállapítva, a budapesti központi járásbíróság Pk.T.626021/1951/5. sz. jogerős végzésével.
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
További információk
Buza Péter (2013). Akit elárult a hazája. Budapest (A városlakók folyóirata). [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 5.)
Buza Péter szerk.: Tábori bűnös Budapestje, Budapesti Városvédő Egyesület, 2013, ISBN 9789637537363