A tranzitzóna egy összefoglaló elnevezés azon ellátóterületekre, illetve létesítményekre, amelyeket előbb Budapest területén a Fővárosi Önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI), majd később a magyar–szerb és magyar–horvát államhatár mentén a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) alakított ki az európai migrációs válság alatt 2015 augusztusától kezdődően, hogy az országba tömegesen érkező menekülteket, illetve migránsokat segítsék. A főváros területén kijelölt ideiglenes területek a három nagy fejpályaudvar (Keleti, Déli, és Nyugati pályaudvar) közelében voltak, ezen zónákban a Budapestre érkező migránsok találkozhattak egymással, alapvető orvosi felügyeletet élvezhettek, higiénés létesítményeket vehettek igénybe, valamint az itt tevékenykedő önkéntesek révén élelmiszerekhez, gyógyszerekhez és tisztálkodószerekhez juthattak, illetve tájékoztatást, fordítási segítséget is kaphattak a továbbutazás előtt. Ezeket a zónákat 2015 szeptemberében, a technikai határzár befejezése és a jogi határzár életbelépése miatti kihasználatlanság okán felszámolták. Ugyanakkor a határ mellett kialakított, Magyarország felől zárt tranzitzónákban az érkező személyeknek lehetőségük nyílt a menekültügyi eljárás rendezett körülmények között történő megindítására. A kihelyezett angol nyelvű információs táblákon a tranzitzónákat transit zone-ként nevezték meg.

2015 első felében jelentősen megnőtt a Magyarországra érkező migránsok száma. 2014-ben összesen 42 777 menedékkérelmet nyújtottak be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz (BÁH),^[1] ez a szám 2015 első felében átlépte az 57 ezret.^[2] Július közepéig 78 ezren lépték át az országhatárt illegálisan, közülük 77 600-an Szerbia felől érkeztek.^[3] 2015. augusztus 10-én a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Végh Zsuzsanna, a BÁH főigazgatója azt nyilatkozta, hogy 110 ezerre nőtt a Magyarországon menedéket kérők száma, valamint a nemzetközi adatokban is 70%-os volt a növekedés az év első felében.^[4] Ekkor a befogadóállomásokon 4000-4500-an voltak, amely a duplája volt a férőhelyek akkori számának.^[4]

2015. július 31-én a Magyar Nemzet megkeresésére Tarlós István főpolgármester azt nyilatkozta, hogy a főváros intézkedési tervet készít a „naponta több ezrével érkező menekültek, illetve illegális bevándorlók” miatt, amelyről akkor már megkezdődtek az egyeztetések az érintett állami és önkormányzati, valamint civil és karitatív szervezetekkel.^[5] Ez az akcióterv részletesen előírta, hogy melyik fővárosi szervezetnek mi volt a teendője a kialakult helyzet kapcsán. Az egyeztetésben részt vett a Belügyminisztérium, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., a Fővárosi Vízművek Zrt., a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., a MÁV, valamint a BKV is.^[5] Ekkor a Fővárosi Vízművek már két hete jelen volt a Nyugati, illetve a Keleti pályaudvarnál, hogy vizet osszon,^[5] illetve civil szervezetek és független önkéntesek már hetek óta segítettek a menekültek és migránsok által frekventált helyszíneken. Tarlós szerint a legsúlyosabb a kialakult köztisztasági helyzet volt, példaként említette azt az autóbuszt, amelyet fertőtleníteni kellett, miután azzal migránsok egy csoportját szállították kórházba fertőzés gyanújával.^[5] A főpolgármester kijelentette, hogy a lehető legkorábbra, szeptember 2-ra összehívja a Fővárosi Közgyűlés tanácskozását, ahol önálló napirendi pont volt az „illegális bevándorlók ügye”.^[5]

Budapesten összesen három tranzitzóna működött, egy a Keleti pályaudvarnál (a Baross téri aluljáróban), egy a Déli pályaudvarnál (az aluljáró Vérmező felé eső részében), egy pedig a Nyugati pályaudvarnál (a közeli, volt MÁV-területen).

A fővárosi tranzitzónák célja a FÖRI egyik illetékese szerint az volt, hogy „a menekülők kevésbé legyenek jelen a zónákon kívüli területeken, illetve hogy emberségesebb körülmények között várhassák ki a továbbutazást”.^[6] Ugyanakkor a zónák igénybevétele önkéntes alapon történt, sem a rendőrség, sem a közterület-felügyelet, sem más szervezet emberei nem kényszerítettek senkit, hogy a tranzitzónákat használja.

A tranzitzónák szolgáltatásai, infrastruktúrája a következők voltak:

• alapvető orvosi felügyelet (a Máltai Szeretetszolgálat biztosította)
• mobil ivókutak (a Fővárosi Csatornázási Művek biztosította)
• zuhanyozásra, mosdásra, egészségügyi ellátásra alkalmas, folyamatosan nyitva tartó mosdóhelyiségek (az FCSM biztosította)
• mobil illemhelységek (az FCSM biztosította)
• a pályaudvarok között óránként közlekedő, színkódolt autóbuszjáratok, két Ikarus 280-as típusú csuklós busszal (a BKV biztosította)
• raktározási lehetőség az önkénteseknek
• kétnaponta, éjszaka történő területfertőtlenítés, szemetesek (a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. biztosította)
• 24 órás rendőri, illetve közterület-felügyeleti jelenlét (a BRFK, illetve a FÖRI biztosította)

A Keleti pályaudvar melletti tranzitzónát az első napon mintegy 600 migráns vette igénybe.^[6]

• Európai migrációs válság
• Déli határzár Magyarországon (technikai határzár)
• Jogi határzár
• Menekültügyi eljárás

• Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) – Megnyílt az első tranzitzóna