A 2000-es évek elején Demszky Gábor kabinet-főnöke volt.[1][halott link][1]
2003-tól az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, 2004-től az Alkotmányjogi Főosztály főosztályvezető-helyettese volt, 2005-től pedig ugyanott főosztályvezetőként tevékenykedett. Egyik előkészítője volt az egyenlő bánásmódról szóló törvénynek, az elektronikus információszabadságról szóló törvénynek, valamint részt vett a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának intézményét megteremtő törvény előkészítésében is. 2007-2010-ben a Miniszterelnöki Hivatalban jogi és koordinációs szakállamtitkár, majd jogi és közigazgatási államtitkár. 2007. július 1-jétől a Magyar Közlöny felelős szerkesztője volt.
A 2009-es alkotmányszöveg ügye
Szerkesztőként 2009. október 23-án, a Magyar Köztársaság kikiáltásának huszadik évfordulóján közzétette az Alkotmány egységes szerkezetű szövegét,[2] amelyben hatályos rendelkezésként szerepeltette az új alkotmány elfogadásáról szóló országgyűlési határozatot négyötödös többséghez kötő szabályt. Ennek a jogszabályi rendelkezésnek a hatályossága mind az egységes szerkezetű közzététel előtt, mind azt követően vitatott volt a jogtudományban, noha a közzététel idején az Alkotmánybíróság honlapja is hatályosként tüntette fel ezt a szabályt.[3] A rendelkezés hatályossága mellett érvelt Arató András egyetemi tanár[4] és Bragyova András volt alkotmánybíró, az MTA doktora,[5] míg Csink Lóránt egyetemi docens [6] és Somogyvári István volt államtitkár[7] szerint a kérdéses rendelkezés már korábban hatályát veszítette. Kukorelli István volt alkotmánybíró, tanszékvezető egyetemi tanár szerint a kérdés vitatott, annak megítélésében "összecsapnak a deregulációs és a derogációs elmélet hívei."[8] A kérdéses rendelkezést végül az Országgyűlés az Alkotmány 2010. július 5-i módosításával hatályon kívül helyezte.[9] A vitát tíz évvel később, miután Karácsony Gergely főpolgármester jogi főtanácsadója lett, internetes portálok elevenítették fel, ,[10][11][12] amelyek közül a Mandiner leközölte Tordai álláspontját, de szakmai érvekkel alátámasztva továbbra is fenntartotta a lap állításait.
További pályafutása
A 2010-es kormányváltás óta ügyvédként tevékenykedik. Közigazgatási tevékenységéért 2007-ben Deák Ferenc-díjban, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült. Ügyvédi munkáját Eötvös Károly-díjjal ismerték el. Kuratóriumi tagja volt 2015-ig a Haza és Haladás Közpolitikai Közhasznú Alapítványnak, jelenleg is felügyelőbizottsági elnöke a Költségvetési Felelősségi Intézetnek, továbbá felügyelő-bizottsági tagja volt 2017-ig az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-nek. A Széchenyi István Egyetemen alkotmányjogot, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán sajtójogot is tanított. Számos alkotmányjogi publikáció szerzője. 2019-ben Karácsony Gergely budapesti főpolgármester jogi tanácsadója lett.[13] Az Átlátszó.hu portálon így kommentálta a városházi munka elvállalását: „Biztos vagyok abban, hogy a portál ugyanazzal a kérlelhetetlenséggel fogja számon kérni a fővárosi vezetésen az átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem értékeit, ahogyan azt mindenkivel szemben teszi. A majd évtizedes közös munka után ezt el is várom tőlük.”[14]
2023. november 12-én ügyész jelenlétében házkutatást tartottak ügyvédi irodájában, ahol dokumentumokat foglaltak le Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti kampányának mikrofinanszirozásával összefüggésben.[15][16]
Művei
Gáli Csaba–Sepsi Tibor–Tordai Csaba: Az új alkotmány egy tervezete; magánkiadás, Bp., 2011
