A település első említése a 12. század elejéről származik, amikor egy bizonyos Matteo da Tito birtoka volt. A régészeti leletek szerint a település története az ókorig nyúlik vissza, névadója valószínűleg Tiberius Sempronius Gracchusrómaiconsul volt. Római kori leleteket Tito Vecchia területén találtak. A település az 5-6. században néptelenedett el, lakosai a közeli Satrianumba illetve a mai központ területére menekültek a gótok elől. Satrianum elpusztításával 1430-ban a menekülő lakosság egy része Titóba költözött.
Népessége
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói
Sant’Antonio-templom
Santa Maria delle Grazie-templom
Források
Rotter, Ekkehart. Kalabrien, Basilikata. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2009). ISBN 978-3770155415