PROFILPELAJAR.COM

	Bright Eyes; The People’s Key
	stúdióalbum
Megjelent	2011. február 1.
Stílus	indie rock; indie pop;
Nyelv	angol
Hossz	47:02
Kiadó	Saddle Creek Records
Producer	Mike Mogis
	Kritikák
	Metacritic – 70/100 [1]; Drowned in Sound – [2]; New Musical Express – [3]; Spin – [4]; PopMatters – [5]; Sputnikmusic – [6]; Tiny Mix Tapes – [7]; AllMusic – [8]; BLARE Magazin – [9]; Consequence of Sound – [10]; Rolling Stone – [11]; Paste Magazine – 7,5/10 [12]; Pitchfork Media – 5/10 [13]; One Thirty BPM – 70% [14]; BBC – vegyes [15];
	Bright Eyes-kronológia
	Bright Eyesstúdióalbum-kronológia
	Sablon • Wikidata • Segítség

A The People’s Key a Bright Eyes kilencedik, egyben utolsó stúdióalbuma, amelyet 2011. február 1-jén, Conor Oberst 31. születésnapján adott ki a Saddle Creek Records.^[1] Megjelenése előtt már meghallgatható volt a National Public Radio „First Listen” online streamjén keresztül.^[2] A lemez felvételére az omahai ARC Studiosban került sor; producere Mike Mogis, akit a hangmérnöki feladatoknál Andy LeMaster egészített ki.

Az album a Saddle Creek Records 158. kiadványa.^[3]

Leírás

Az album vendégszereplői Andy LeMaster (Now It’s Overhead), Matt Maginn (Cursive), Carla Azar (Autolux), Clark Baechle (The Faint), Shane Aspegren (The Berg Sans Nipple), Laura Burhenn (The Mynabirds) és Denny Brewer (Refried Ice Cream). A szövegben több, a rasztafariánus mozgalommal kapcsolatos személyre (Hailé Szelasszié), vagy szimbólumra (Judás oroszlánja, rasztafári angol) való utalás is van.

Borító

Zack Nipper, a borító tervezője elmondta, hogy a „tűzfal” Oberst ötlete volt; azt szerette volna, hogy a mintázat feltűnő legyen. Az alkotás az Every Day and Every Nighthoz hasonlóan (ez volt az első Bright Eyes-lemez, melynek borítóját Nipper tervezte) papírvágással készült. Zack először a vinyl-, majd a CD-, később pedig az MP3-kiadáshoz tervezte meg a mintázatot, mert szerinte „ilyen sorrendben nézve van jelentése”.

A CD-kiadás első 50 000 példánya a hanglemezes változathoz hasonlóan háromrétűre kihajtható, irizáló fóliára nyomtatott tokban jelent meg, ami egy borítót, egy színes, belső tartót és egy 20 oldalas füzetet tartalmaz.

2011 januárjában bejelentették, hogy az album elnyerte a legjobb hanglemez-borítóért járó díjat.^[4]

Számlista

Az összes dal szerzője Conor Oberst, kivéve az Approximate Sunlight számot, amelyet Nate Walcottal közösen írtak.

	Cím	Hossz
1.	Firewall	7:16
2.	Shell Games	3:55
3.	Jejune Stars	4:10
4.	Approximate Sunlight	4:24
5.	Haile Selassie	4:33
6.	A Machine Spiritual (in the People’s Key)	4:19
7.	Triple Spiral	3:51
8.	Beginner’s Mind	3:55
9.	Ladder Song	3:58
10.	One for You, One for Me	6:37
47:02

iTunes előrendelői változat bónusz dala
	Cím	Hossz
11.	Singularity	4:30

Kibővített előrendelői kiadás bónusz dalai
	Cím	Hossz
12.	Singularity	4:30
13.	In the Real World	3:36

Egy korlátozott számban elérhető kibővített kiadás több, a Saddle Creek Records által megjelentetett albumról tartalmaz MP3-formátumú dalmintákat.

Fogadtatás

Az album vegyestől pozitívig terjedő értékeléseket kapott. A Metacriticnél 35 értékelésből 70 pontot kapott, ami általánosan pozitívnak mondható.

Az AllMusic értékelésében kiemelték a kisebb léptékű skálázódást, náluk ez 3,5 pontot ért az 5-ből. A Pitchfork Media 5 pontot adott a tízből, mivel szerintük túl személytelenek a számok, de a Ladder Song című dalt kedvezően fogadták. A Slant Magazine 2 csillagra értékelte az ötből. A No Ripcord 60 pontot adott, véleményük szerint „alapjaiban véve nincs probléma a The People’s Keyjel, viszont tudjuk, hogy a Bright Eyes jobbat is tudna csinálni”. A Drowned in Sound és a New Musical Express sokkal pozitívabban értékelte a lemezt: előbbi 9, utóbbi pedig 8 pontot adott a tízből. Az NME „egyszerű, klasszikus elektronikus zenének” nevezte, valamint a magazinnál kiemelték, hogy az elektronikus zene felé tett elmozdulás új színt hozott az együttes életébe.

A The People’s Key a Billboard 200-as listán a 13., az alternatív albumlistán a 7., a brit albumlistán pedig a 46. lett.

Közreműködők

Conor Oberst – ének, gitár, zongora, billentyűk
Mike Mogis – gitár, pedal steel gitár, ütőhangszerek, effektek, hangmérnök, producer
Nate Walcott – zongora, orgona, szintetizátor, mellotron
Andy LeMaster – ének, gitár, basszusgitár
Carla Azar – dob, ütőhangszerek
Clark Baechle – dob
Denny Brewer – sámánének
Laura Burhenn – ének
Matt Maginn – basszusgitár
Shane Aspegren – dob, ütőhangszerek

Helyezések

Lista (2011)	Helyezés
Ausztrália (ARIA Top 50 Albums)^[5]	55
Egyesült Királyság (UK Albums Chart)^[6]	46
USA Billboard 200^[7]	13
Kanada (Billboard Canadian Albums Chart)^[8]	38

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a The People's Key című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ Tom Breihan: Bright Eyes Return With New Album (angol nyelven). Pitchfork Media, 2010. december 30. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
↑ Robin Hilton: First Listen: Bright Eyes, 'The People's Key' (angol nyelven). National Public Radio, 2011. január 30. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
↑ The People's Key (angol nyelven). Saddle Creek Records. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)^{[halott link]}
↑ Best Art Vinyl 2011 (angol nyelven). Art Vinyl, 2011. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
↑ "Bright Eyes – The People's Key". Australiancharts.com. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 24.)
↑ "Bright Eyes | Artist | Official Charts". UK Albums Chart. The Official Charts Company. (Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 24.)
↑ "Bright Eyes Chart History (Billboard 200)". Billboard. (Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 24.)
↑ "Bright Eyes Chart History (Canadian Albums)". Billboard. (Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 24.)