Telegdi Róth György Ágost és Petter Jozefin fiaként született. Gyerekként tanúja volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek; a brassói vár bombázásának és az orosz inváziónak. 1851-ben családjával Bécsbe utazott. A középiskoláját Bécsben járta ki. A bányászati és kohászati akadémiát Freibergben (1860) és Leobenben (1862) végezte el. Utána Witkovitzban a Rothschild Műveknél (1864–1866), Bécsben a Geologische Reichsanstaltnál (1867) és a kolozsvári bányaigazgatóságon dolgozott. 1867–1870 között a Pénzügyminisztérium bányászati osztályának gyakornoka volt. 1868-ban III. osztályú bányászati számtiszt lett. 1870–1871 között a Magyar Állami Földtani Intézet gyakornoka, 1871–1872 között segédgeológusa, 1872–1883 között osztálygeológusa, 1883–1913 között főgeológusa volt. 1894-ben főbányatanácsosi címet kapott. 1901–1904 között a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke, 1912-től tiszteletbeli tagja volt. 1913-ban nyugdíjba vonult. 1927-ben magyar királyi bányaügyi főtanácsosi címet kapott.
Munkássága
Munkásságának középpontjában a földtani térképezés volt. Fontos eredményeket ért el a magyarországi kőolaj- és kőszénkutatás terén. A kosdi szénterület, a zsibói és recski kőolajterületek feltárása is hozzá köthető. Több tudományos dolgozata jelent meg a Földtani Közlönyben és a Földtani Intézet évi jelentéseiben.
