PROFILPELAJAR.COM

	Tange Kenzó
Született	1913. szeptember 4.; Szakai
Elhunyt	2005. március 22. (91 évesen); Minato
Állampolgársága	japán; Japán Birodalom (–1947);
Gyermekei	Noritaka Tange
Foglalkozása	építész; várostervező; egyetemi oktató;
Iskolái	Tokiói Császári Egyetem; Nihon Egyetem; Hiroshima High School; Ehime Prefectural Imabari Nishi High School;
Kitüntetései	A művészetek és a tudományok érdemrendje; a Hongkongi Egyetem díszdoktora; AIJ Prize; Order of the Sacred Treasure, 1st Class; Aszahi-díj (1964); Royal Gold Medal (1965); AIA Gold Medal (1966); Person of Cultural Merit (1979); Order of Culture (1980); Grand Officer of the Order of the Sun of Peru‎ (1983. március 15.); Pritzker-díj (1987); Praemium Imperiale (1993); a francia Becsületrend parancsnoka (1996);
Halál oka	szívelégtelenség
	weboldal;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tange Kenzó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Tange Kenzó (japánul: 丹下健三, Hepburn-átírással: Tange Kenzō), (Szakai, 1913. szeptember 4. – Minato, 2005. március 22.) Japán minden bizonnyal egyik legismertebb építésze, a funkcionalizmust merész vonalú tervezéssel, a „kagylószerkezettel” ötvöző, fantáziadús újítója, az építészeti metabolizmus létrehozója.

Élete, munkái

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Leghíresebb művei a hirosimai Béke Emlékmúzeum és a tér Emlékkenotáfiuma, mely utóbbi a Kofun-kor dombsírjait idézi (1955), a tokiói Olimpiai Sportcsarnok vagyis a Jojogi Stadion (1964), a tokiói Mária-katedrális (1965), a Mori Hanae-épület (1979), az új tokiói Városháza (1991), de részt vett például Szkopje rekonstrukciójában is az 1965-ös földrengés után.

1987-ben Pritzker-díjjal tüntették ki.^[11]