Szülei: Takáts János és Dési Erzsébet voltak.[4] Eleinte papi pályára készült; Nagyváradon teológiát tanult. Bubics Zsigmond támogatta énekesi törekvéseit. A Nemzeti Színház ösztöndíjasa volt. A Zeneakadémián Pauli Richárd és Passy-Cornet Adél oktatta. 1884–1913 között a Magyar Állami Operaház tagja volt. 1886-ban kitűnő eredménnyel végezte el a Zeneakadémiát. 1894-ben Bayreuthban is vendégszerepelt.
Lírai és hősi szerepekben is nagyot alakított. Meleg tónusú, tömör, nagy kiterjedésű hang, sokoldalú szerepformálás jellemezte művészetét. Széles repertoárral rendelkezett, több mint száz darabban volt látható.
Temetése a Fiumei Úti Sírkertben volt.[3]
Az operaénekes 1894-ben
II. Rákóczi Ferenc szerepében, 1905-ben
II. Rákóczi Ferencként, 1908-ban
Civilben, 1908-ban
Takáts Mihály felvétel (Budapest 1902)
Szerepei
Verdi: Álarcosbál – Amelia szolgája; René
Ponchielli: Gioconda – Kormányos; Egy szerzetes
Meyerbeer: A próféta – Első-Második-Harmadik polgár
Donizetti: Lucretia Borgia – Pohárnok; Don Alfonso
A magyar színművészet. Szerkesztette: B. Virágh Géza. Budapest, Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.
Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerkesztő: dr. Bartha Dénes, szerkesztő: Tóth Margit. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1965.