A Tabáni temetőt 1796-ban nyitották meg a Csend utca – Avar-utca – Csörsz-utca – Budaörsi-út[2] (más források szerint a mai Alkotás utca – Csörsz utca – Avar utca – Hegyalja út)[3] közötti 19.759 négyszögölnyi területen. A temető földjét Seidl János Mihály budai polgártól vásárolta meg a budai tanács még 1786-ban 305 forintért,[2] más források viszont úgy tudják, hogy a telket ingyen adományozta a városnak egy Rittinger nevezetű budai polgár.[1] A temető 89 éven át üzemelt, 1885-ben szüntették be az általános temetkezéseket. Ezt követően azonban a városi tanács engedélyével alkalmilag egyesek engedélyt kaptak újabb temetésekre.[2] Az utolsó temetés 1916. április 11-én[1] történt, a temetőt véglegesen 1930-ban zárták be. A temető honvédsírjait már 1885-ben,[3] egyéb jelentősebb síremlékeit a szomszédos Németvölgyi temetőbe szállították át. A temető helyén ma park, játszótér és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem sportpályái vannak.[4]
Érdekesség, hogy annak idején ide temették Buda 1849-iki bevételének magyar halottait (honvédek, katonatisztek) is.[1][2]
A tabáni temető mellett feküdt a tabáni görögkeleti (ortodox) temető, amelyet ugyancsak a németvölgyi temető megnyitásáig használtak.[2]
Nevezetes itt eltemetett halottak
Virág Benedek (1754–1830) költő, műfordító és regényíró,
