A TócoskertDebrecen délnyugati részén, a Tóco vízfolyás mellett, attól keletre fekvő városrész.
Története
A Tócó termékeny melléke már az őskorban is lakott hely volt. A területén folyt régészeti ásatások eredményeiről Debrecen története I. kötetében olvashatunk:
…A középkor embere a Tócó keleti partja és az ősi erdőség között, a part menti hátságon települt meg legszívesebben és a legkorábban.
Tócóskert nevét először egy 1566-ból származó feljegyzés említette Hortus prope fluvium Thotzó néven, egy a Tóczó folyó melletti kerttel kapcsolatban.
Egy 1575-ben kelt okirat Kiss György özvegye, Katalin asszony 46 forinton Szabó Györgynek eladott szőlőjét említette. 1646-ban ugyanitt Békési István már 300 frtot fizetett Puskás Ferenctől megvett darab szőlőért.
1720-ban a Tóczós kertet új telepítéssel bővítették, ettől az időtől Nagy és Kis Tóczóskertet is megkülönböztettek itt.
Az 1980-as évek közepén az itt kiszanált területen épült meg a Tócóskert lakótelep az István út, a Vincellér utca, a Derék utca és a Kishegyesi út határolta területen.
A lakótelepen ABC áruház, posta, gyógyszertár, orvosi rendelők, gyermekintézmények: bölcsőde, óvodák, általános iskola, gimnázium és uszoda is létesültek.
1977-ben épült a római katolikus templom (Kőszeghy Attila), valamint a tócóskerti református templom (Lengyel István), melyet 1997-ben szenteltek fel. A református templom a centrális térszervezés mai megfogalmazása.
A lakótelepen, a mai Holló László sétányon található Holló László festőművész utolsó lakóhelye is, az úgynevezett Holló-ház, mely ma múzeum, a Medgyessy Ferenc Gimnázium épülete mellett, a Holló László sétányon. Itt áll a festőművész mellszobra is.