Sárosy Andor

Sárosy Andor
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
SzületettStaufer András Ágoston[1]
1885. december 16.[2][1][3]
Budapest[2][1][3]
Elhunyt1967. november 30. (81 évesen)[2][3]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaJónás Anna (h. 1922. július 15.–?)[4]
SzüleiStaufer Pál Tamás
Strodl Terézia
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosy Andor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sárossy Andor, névváltozat: Sárosy, Sárosi, született: Staufer András Ágoston (Budapest, 1885. december 16. – Budapest, 1967. november 30.) operaénekes (bariton), színész.

Életútja

Rákosi Szidi színiiskolájának növendéke volt. 1905-ben lett színész Pozsonyban, Andorffy Péternél. Sokáig volt a Király Színház tagja, ahol szép hangjával és férfias alakjával tűnt ki. Részt vett az első világháborúban, hosszú ideig volt orosz hadifogságban, ahol a hadifogolyszínházak erőssége volt. Hazatérése után sűrűn szerepelt a főváros operaelőadásaiban, nagy sikere volt a Városi Színházban és 1923–24-ben a Magyar Királyi Operában.

Jeles alakítóképességével a kabarészínpadoknak is erőssége tudott lenni és az 1920-as években koncertfellépésein kívül állandóan szerepelt a Terézkörúti Színpad előadásaiban, ahol sok jóízű humoros szereppel is kedvence lett a közönségnek. A második világháború után az 1950-es évek végéig kabaré- és operettszínészként játszott a Vígszínházban, a Vidám Színpadon és a Fővárosi Operettszínházban. Utolsó éveiben szegénységben és mellőzöttségben élt. Népszerű burleszk-figurája volt a magyar filmeknek.

Ismert szerepei

Filmjei

  • Csak nővel ne! (1924)
  • A cigány (1925) - Gyuri
  • A szép Pongráczné krinolinja (1930)
  • A kék bálvány (1931) - Big Tom
  • Hyppolit, a lakáj (1931, magyar-német) - Bruchmeister
  • Csókolj meg, édes! - A regiment szégyene (1932) - baka
  • Mindent a nőért! (1933-34)
  • Ida regénye (1934) - Bónyi, hentes
  • Elnökkisasszony (1935) - Gonda Károly igazgató
  • Café Moszkva (1935) - rab
  • Nászút féláron (1936) - utas a vonaton
  • A 111-es (1937) - hipnotizált vendég az Éden mulatóban
  • Úrilány szobát keres (1937) - írnok
  • Maga lesz a férjem (1937) - főápoló az elmeorvosi rendelőben
  • Te csak pipálj, Ladányi! (1938) - nászutas férj
  • Semmelweis (1939) - vendég a kocsmában
  • Dankó Pista (1940) - mulató úr a Hungáriában
  • Sok hűhó Emmiért (1940) - vidéki hentes
  • Egy csók és más semmi (1940) - Vrabec, festő és mázoló
  • Vissza az úton (1940) - verekedő férfi a kocsmában
  • Cserebere (1940) - Vas úr, kefekötő gyári igazgató
  • Hétszilvafa (1940) - Varga, vendéglős
  • Gyurkovics fiúk (1940-41) - részeg vendég
  • Balkezes angyal (1940-41) - "peches" úr
  • Leányvásár (1941) - "panamagyanús" úr
  • Ne kérdezd, ki voltam (1941) - Bagyula János, szakács
  • A beszélő köntös (1941) a kópián nem látszik
  • A cigány (1941) - Sándor sógor
  • Lelki klinika (1941) - kocsmáros
  • Életre ítéltek! (1941) - Szép Karcsi, rab
  • Miért? (1941) - szakállas úr
  • Behajtani tilos! (1941-42) - kocsimosó
  • Éjfélre kiderül (1942) - verekedő férj
  • Heten, mint a gonoszok (1942) - tüsszentő férfi a vidámparkban
  • Estélyi ruha kötelező (1942) - Jean, rab
  • A 28-as (1943) - egy úr a színházban
  • Kerek Ferkó (1943) - vendég a kocsmában
  • Muki (1943)
  • Futótűz (1943) - füttyművész
  • Zenélő malom (1943) - vasutas
  • Viharbrigád (1943) - Hosszú András, katona
  • Egy gép nem tért vissza (1943-44) - szakács
  • Éjféli keringő (1944) - Pali bácsi, vendéglős
  • Vihar után (1944) - hordár
  • Szerelemcsütörtök (1959)

Jegyzetek

Források