Nem tévesztendő össze a következővel: Szőts Zoltán Oszkár.

Szőcs Zoltán
Az 1992-es Sajtófesztivál Hunnia standján
Született	1951. július 30. Nagybánhegyes
Elhunyt	2020. február 28. (68 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író, publicista
Sírhelye	Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom Budapest
Sablon • Wikidata • Segítség

Szőcs Zoltán (Nagybánhegyes, 1951. július 30. – Budapest, 2020. február 28.) író, publicista, szerkesztő.

Kisgyermekként egy ideig Nagybánhegyesen nevelkedett, ahol később a nyári vakációkat is töltötte. Édesapja Szőcs Kálmán, sofőr a Vas- és Fémhulladék-forgalmi Vállalatnál (VAFÉM), édesanyja Czeper Judit. Felmenői a felvidéki Vágfarkasdról származnak, illetve erdélyi gyökerekkel rendelkeznek. A család előbb a budapesti Klauzál tér egyik földszinti lakásában, majd a Király u. 73. 2. emelet 27. sz lakásban lakott. „Ahogy mi éltünk, lehettünk volna önérzetes prolik, hőzöngő nyomorultak, követelődző mozgalmárok, kétségbeesett nyavalyások, de neki [édesanyjának] hála, egyáltalán nem voltunk azok. Úgy voltunk templom-egere-család, mintha valami lecsúszott arisztokraták lennénk egy Balzac-regényben” – írja önéletrajzi kötetében . A szülők Érdre költözése után Szőcs Zoltán a Király utcai lakásban élte le életét.

A Kazinczy utcai általános iskolába járt, a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett. Pszichiáternek készült, a Debreceni Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán kezdte egyetemi tanulmányait 1970 szeptemberében, amelyet kiváló eredménnyel folytatott, de amelyet 1971. júniusában befejezett, mert kiábrándult az orvoslásból. Ezután számos munkakörben dolgozott: postai pénzfelvevő, laborasszisztens, nyomdai munkás, színházi zsinóros, trafikos, raktáros.

18 éves korától foglalkozott Szabó Dezső életművével, aki a két világháború közötti irodalmi élet meghatározó egyénisége volt. Felkutatta az író életének színtereit, felkereste Szabó Dezső személyes ismerőseit. 1982-ben került kapcsolatba Budai Balogh Sándorral, az Írószövetség könyvtárosával, a Szabó Dezső bibliográfia szerzőjével (Budai Baloghot 1962-ben tíz hónapi börtönre ítélték „fasiszta irodalom birtoklása” miatt. Elkobzott gyűjteményéből feljelentője, Nagy Péter írt Szabó Dezső-monográfiát).

1988-ban létrehozta a Szabó Dezső Emléktársaságot. A társaság kiadványai, konferenciái, rendezvényei felélesztették Szabó Dezső emlékezetét a közgondolkodásban. A „Minden magyar felelős minden magyarért” – gondolata, amely a Gellérthegy oldalában álló monumentális szobra talpazatán is olvasható, a nemzeti körök kedvelt idézete lett. A szobor felállítása az adományok összegyűjtésétől az engedélyek kijárásáig szintén Szőcs Zoltánnak köszönhető. Szervátiusz Tibor alkotását 1990. június 10-én, az író születésének 111. évfordulóján avatták fel. A szobor egy közepes méretű, ébenfából faragott példánya a Parlament Esterházy-termében látható, két kisebb méretű bronzból készült példánya pedig a Hazatérés templomában (Budapest Szabadság tér), és Szőcs Zoltán hagyatékában található.

Publikálni 1989-ben kezdett, első írásainak témája is Szabó Dezső volt (Magyar Nemzet, 1989.jan. 16., Népszabadság, 1989. márc. 15., Demokrata, 1989/3.sz. Új látóhatár, 1989. aug. 15., Magyarország 1989. okt. 27., és a Soproni Egyetem kiadványában kilenc írás). A rendszerváltás hónapjaiban Kunszabó Ferenccel elhatározták egy elkötelezetten nemzeti radikális szellemiségű folyóirat indítását, és 1989. szeptember 25-én utcára került a Hunnia Füzetek első száma, melynek ő lett a felelős szerkesztője. A szerkesztőség szerdai napokon a Király utcai lakásban működött, 1992. áprilistól a Hungária körúton egy tágas pincehelyiségbe költözött.

A Hunnia Füzetek 18. száma (1991. ápr. 25) miatt keletkezett a Hunnia-per, amely közösség elleni izgatás jogcímmel a folyóirat betiltását célozta. A per kiváltója Padányi Viktor történész (1906–1963) „A nagy tragédia” c. könyvének két leközölt fejezete volt: „Néhány szó a zsidó katasztrófáról” és „Az úgynevezett háborús bűnösség”. Ám miután a feljelentők számára is kiderült, hogy egy halottat fogtak perbe, Gadó György SZDSZ-es képviselő és dr. Korányi László, a B’ nai B’rith egyik vezetője a tizennyolcas szám egy másik, Csurka István mellett kiálló rövid cikkét, majd a jóval később, a folyóirat 29. számában megjelent, szintén Dr. Fodor János MTA doktor, egyetemi tanár onkológus által jegyzett írást tették a vádirat tárgyává. A per 1993. szept. 30-án a Legfelsőbb Bíróság dr. Kiss Zsigmond vezette bírói tanácsának felmentő ítéletével zárult. A Hunnia két vezetőjének eltérő lapszerkesztési elképzelései, illetve anyagi ügyek kiváltotta viták miatt 1992. októberében Kunszabó Ferenc megvált Szőcs Zoltántól.

1992 őszén Csurka Istvánnal, akkor az MDF alelnökével folytatott gyors és eredményes egyeztetés, lapterv-leadás után, 1993. január 15-én Szőcs Zoltán és Vasvári Erika szerkesztésében megjelent a magyar sajtótörténet egyik legsikeresebb folyóirata, a Havi Magyar Fórum, előbb 80 majd 96 oldal terjedelemben. A szerkesztőbizottság elnöke Csurka István volt. A nemzeti-radikális szellemiségű közéleti folyóiratot 2011. júliusáig, tizennyolc évfolyamon át ez a változatlan szerkesztőség jelentette meg. (A folyóirat Csurka István 2012. február 4-i halálát követően is megjelent egészen 2018. júliusig; 2013 végéig Borbély László és Domonkos László szerkesztésében, utána nincs nevesített szerkesztő feltüntetve). A Havi Magyar Fórum huszonhat évfolyamával az egyik leghosszabb életű, és legnagyobb (ötezres) példányszámban megjelenő közéleti folyóirat, összevetve például Magyar Szemle 1927–1944 közötti, majd 1992-ben újrainduló periodikájával, amely 1997-ig havonta, onnantól kéthavonta jelenik meg, kis példányszámban. A Nyugat 33 évfolyama alatt a kiadott legmagasabb példányszám nem érte el az ezret. Szabó Dezső Ludas Mátyás Füzetei 1934–1942 közötti jelentek meg, Németh László Tanuja öt évet ért meg (1932-1937).

A Havi Magyar Fórumban 1993. októberében jelent meg Szabó Dezsőnek az 1929-ben megírt, de kéziratban maradt könyve: A végzet ellen, amelyet ifj. Bartók Béla bocsátott az újság rendelkezésére. Szőcs Zoltánnal való személyes barátsága révén Molnár Tamás, a korszak legjelentősebb magyar társadalomfilozófusa 1998 és 2005 között 65 írást publikált a folyóiratban. Csurka István szinte minden lapszámban közölt nagy lélegzetű, később sokszor könyv alakban is megjelenő társadalmi-történelmi tanulmányokat, pl.: Antall József-menedékház (1995. jan.), Tiszaeszlártól Trianonig (1995. dec), A nemzetépítő állam (1998. márc.), Sorsunk rétegei (1999. máj.), A szenvedő alany imperializmusa (2004. aug.–nov.), Az esztéta (1999–2006., 36 rész), Áldozat – Sorskérdésünk sorsa (2006–2011. 56 rész). Ez utóbbi tanulmány, melynek a könyvalakban való megjelentetésére Csurka a Sorskérdésünk sorsa címet szánta, 2023-ig még nem jelent meg. Emellett a folyóirat közölte utolsó két színdarabját, a Hatodik koporsót (2010. dec.) és az Írószövetségek harcát (2011. máj.). A rendszerváltás után ebben a lapban jelenhettek meg a nemzeti szellemű közgondolkodás olyan elérhetetlen, tabunak számító tanulmányai, mint Mályusz Elemér A vörös emigráció c. munkája (1999. ápr.–dec.), vagy dr. Kmoskó Mihály orientalista teológusprofesszor Zsidó-keresztény kérdés c. műve (1998. nov.). Itt jelent meg Sinka István: Denevérek honfoglalása (2001. máj.), vagy a nemzetközi botrányt okozó, az auschwitzi gázkamrák műszaki paramétereit mérnöki górcső alá vevő Leuchter-jelentés (2003. máj.). 1994. áprilisában a folyóirat publikálta Szabó Dezső tizenhét ismeretlen levelét. Az 1993-ban éppen megalakuló Magyar Út Körök mozgalom célkitűzései, a Bocskai Szabadegyetemen elhangzott előadásai, és a MIÉP országos gyűléseinek vitaanyagai is a Havi Magyar Fórumban láttak napvilágot éppúgy, mint a korszak vezető szakembereinek elemző tanulmányai, pl. Berki Mihály tábornok nyolcrészes sorozata PRO, ÁVO, ÁVH címmel (1994. ápr.–dec).

Szőcs Zoltánnak a Havi Magyar Fórumban megjelent legfontosabb munkái: Adalékok egy Szabó Dezső-tanulmány születéséhez (1993. okt), Szabó Dezső és a magyar zsidóság (1995.máj), Sírkerti történelem – nyolcvan éve halt meg dr. Istóczy Győző (1995. jan), Javaslat a nemzeti kulturális alapelvekre, (1996. máj), Az elvi politika és a gyakorlati (1998. jún), Metamorphosis Trianonae (1999. jún), Pascal Vidéki levelei elé (1999. okt), Tízéves a MIÉP (2003. júl), Szabó Dezső regényeinek nómenklatúrája (2003. aug), Kertész megint lopott (2004. máj), Padányi Viktor csendes hazatérése (2006. feb), Sorok meg nem írt Párizs-könyvemből (2006 nov)., Ady és az ő Margitái (2007. ápr), A korszerű nemzeti radikalizmus (2009. jún), Drezdáról Vonnegut ürügyén (2010. feb), A Táltos Kiadó története (2011. márc).

Huszonkét kötet szerkesztőjeként gondozta a „Magyar Fórum Könyvek” sorozatot: ebből tizennyolc kötet szerzője Csurka István. Ebben a sorozatban jelent meg Szabó: Dezső: A végzet ellen c. művének első kiadása papír-, és számozott bőrkötésben, Bartha Miklós: Kazárföldön c. szociográfiája, valamint Székely Dezső: Harang és kötél c. verseskötete és Sebestyén Béla: Dörzsöltek kora c. munkája.

Írói hangvételének könnyedsége, gunyorosan szókimondó, és bőséges kultúrtörténeti információkkal megtűzdelt, világos stílusa, morális szigorúsága Csurka István mellett a másik legnépszerűbb íróvá tette a folyóirat és a hetilap olvasótáborában. Esszék, publicisztikák mellett szívesen írt a francia bölcselet stílusában megfogalmazott, tömör filozófiai-teológiai eszmefuttatásokat, maximákat, szentenciákat. Saját nyilvántartása alapján a Havi Magyar Fórumban 295 írása jelent meg, a Magyar Fórum hetilapban 966 cikket közölt. A Pannon, majd a Kincsem Rádió működése alatt, 2001 és 2007 között 207 műsort vezetett, a köztévékben, közrádiókban 58 adásban szerepelt, közte a 2010-ben, a Meteor Filmstúdió által, Puszt Tibor rendezésében forgatott Virradat c., Szabó Dezsőről készített egyórás portréfilmben. Egyetlen kitüntetése a Teleki Pál-érdemérem, amelyet 2019-ben vehetett át a Bethlen Gábor Alapítványtól.

Hamvai a Budapest erzsébetvárosi Avilai Nagy Szent Teréz plébániatemplom urnatemetőjében nyugszanak, ahol édesanyja is el van temetve. Temetésére 2020. május 28-án került sor, a szertartást ifj. Hegedűs Loránt lelkipásztor végezte, a pályatársak nevében Dóczi Székely Gábor költő búcsúztatta. Fényűzéseim címmel 2021-ben Szőcs Zoltán emlékkötet jelent meg Dóczi Székely Gábor szerkesztésében.

• Szabó Dezső emlékkönyv. Budapest, Szabó Dezső Emléktársaság, 1993.
• Úton, útszélen (versek). Dunaharaszti, Nap Kiadó, 1997.
• Szabó Dezső életének áttekintő kronológiája. Budapest, Szabó Dezső Emléktársaság, 2000.
• Égi és földi pórázaink. Budapest Magyar Út Körök Mozgalom kiadása, 2002.
• Az aranyvonat füstje. Budapest, Kairosz Kiadó, 2004.
• Parasztként, távol a földtől. Budapest, Magyar Fórum Könyvek, 2008.
• Noteszfirkák. Budapest Pro Atelier Kiadó, 2009.
• Irodalomkönyv. Budapest, Kairosz Kiadó, 2010.
• Szabó Dezső-enciklopédia. Budapest, Kairosz Kiadó, 2011.
• Memoártöredékek. Budapest, szerzői kiadás, 2012.
• Völgyi beszéd. Budapest, szerzői kiadás 2013.
• Képaláírások. Budapest, szerzői kiadás, 2016.
• Bölcs Agón feljegyzései. Budapest, szerzői kiadás, 2017.
• Filozopterkedéseim. Budapest, szerzői kiadás, 2019.
• A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék / A HUNNIA folyóirat megszületése és kimúlása. Lakitelek, Antológia Kiadó, RETÖRKI Könyvek 37., 2019.
• Gyökerek ölelkezése. Budapest, szerzői kiadás, 2020.

• Memoártöredékek. Budapest, szerzői kiadás, 2012.
• A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék / A HUNNIA folyóirat megszületése és kimúlása. Lakitelek, Antológia Kiadó, RETÖRKI Könyvek 37., 2019.
• Havi Magyar Fórum, 1993. jan. 15. 1. sz. - 2018. júl. 15.