1972-ben az ÉDOSZ Szeged Néptáncegyüttesben kezdett táncolni. Két év múlva az országos szólótánc fesztiválon, minden idők legfiatalabbjaként, már Aranysarkantyús táncos[1] címet nyert. 1974-ben Tímár Sándor és Virágvölgyi Márta vezetésével Táncház-vezetői képzést kap. Tizenöt éves korában kapta első színházi szólószerepét Seregi László Székelyfonó című darabjában, és abban az évben a Népművészet Ifjú Mestere kitüntetést is átvehette.
Országos hírnévre, az 1977-ben megrendezett Ki mit tud? tehetségkutató versenyen tett szert, ahol néptánc szólistaként lett egyedüli döntős. 1979-ben A szegedi Tömörkény István Művészeti Középiskolában "B" kategóriás előadóművészi diplomát, majd 1980-ban sikeres vizsgával "A" kategóriás ORI előadóművészi működési engedélyt szerzett. Részt vett több néptánc- és népzenei gyűjtőúton (Apátfalva, Sándorfalva, Tápé, Méhkerék, Elek, Kétegyháza, Madocsa, Decs, Kalocsa, Szék, Székelyföld), ezeket az eredeti anyagokat felhasználva tanított később Nyíregyházán, Győrött, Kalocsán, Dunaújvárosban, a Bihari- és a Honvéd Együttesben valamint az amszterdami Nemzetközi Folklór Táncszínházban. 1979-ben lett a Bihari János Táncegyüttes szólistája, és az utánpótlás csoport vezetője, nyolc éven át Novák Ferenc asszisztenseként dolgozott, itt készítette első koreográfiáját is.
1980 és 1984 között a Nemzeti Színház Stúdió táncoktatója. 1980-tól néhány éves megszakítással a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes művészeti vezetője volt egészen 1993-ig. 1983-ban alapítója a dunaújvárosi Alkotó Műhelynek, melynek tagjai Bognár József, Énekes István, Janek József és Szögi Csaba, akik Janghy B. Zita alkotói álnéven késztettek darabokat egészen 1992-ig. Ezzel párhuzamosan, önálló alkotásai mellett 1982-től rendszeres mozgástervezője, koreográfusa különböző színházak előadásainak, első munkája a Pesti Színházban volt.
1983-1986 között a Honvéd Együttes vendégművésze, 1987-ben a Művelődési Minisztérium Eötvös Alapítványától alkotói ösztöndíjat nyert. 1983-1988 között a Népművelési Intézet Néptáncosok Szakmai Háza szakmai munkatársaként is dolgozott. 1988-ban szerzett pedagógus diplomát az Állami Balett Intézetben (Magyar Táncművészeti Főiskola). 1986-1991 között a Győri Balett vendégművésze volt. 1987-től 1988-ig pedig a Magyar TelevízióSzép magyar táncok és Koreográfus portrék sorozatainak volt társszerkesztője, Sós Anna mellett.
1988-ban Énekes Istvánnal átvette a Népszínház Táncegyüttes (NSZT) vezetését, majd új nevet adtak a NSZT-nek, így született meg 1989-ben a Közép-Európa Táncszínház (KET). A Mesenincs királyfi című gyermekeknek szóló táncszínházi előadással új műfajt teremtettek. 1997-2001 között újra aktívan táncolt a KET szólistájaként. A Budapesti Tavaszi Fesztivál kiemelt rendezvényét, az első Kortárs Magyar Táncfesztivált koordinálta. 2001-ben megalapította a Bethlen Kortárs Fotógalériát. 2003-ban elindította a Kortárs Zenei Vasárnapok sorozatot, és még abban az évben megszervezte az első Szegedi Alternatív Színházi Szemlét (SZASZSZ), melynek 2007-ig főszervezője volt. 2004-2010 között a tánc szakmai szervezetek, minden évben újraválasztották a Harangozó Gyula-díj kuratórium tagjának, a kuratórium pedig elnöknek.
2004-ben a Táncművészeti Kerekasztal tagjaként, melynek egy Tánctörvény megalkotása volt a feladata, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával folyó tárgyalásokban, a független tánctársulatok működési feltételeinek javítását célzó témakör felelőseként dolgozott. Sikeresen megpályázta Dunaújváros Táncszínházának művészeti vezetői posztját melynek 2005-ben a Bartók Táncszínház nevet adta. Még abban az évben Énekes Istvánnal a Bartók Táncszínház művészeti projektvezetőjével új fesztivált szervezett Dunaújvárosban, MONOTÁNC néven, melyet később nemzetközivé bővített. 2006-ban kilenc meghívott alkotóval megrendezte az I. dunaújvárosi Ifjú Koreográfusok Fórumát. Két év után, a felhalmozódó elfoglaltságai miatt, lemondott a Bartók Táncszínház művészeti vezetéséről, ahol felkérték művészeti projektvezetőnek. 2007-ben Az Előadó-művészeti törvény ("színházi törvény") előkészítő bizottság tagjaként a független táncterületért felelt.
2008-tól 2010-ig az Alternatív Színházi Szemle vezetőségi tagja volt. A Magyar Koreográfusok Társasága (S.H.C.) javaslatára a Magyar Köztársaság Igazságügy Minisztere öt évre kinevezte a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagjának. 2008-ban a Független Színházak Szövetsége jelöltjeként, négy évre felkérték a Fülöp Viktor táncművészeti ösztöndíj kuratóriumába. A Táncművészek Szövetsége delegálta az Előadó-művészeti Tanácsba, mint a független táncegyüttesek képviselőjét.
2010-től az Imre Zoltán díj kuratóriumi tagja, ügyvivője.
2012-ben alapítja meg a Bethlen Téri Színházat, amelynek művészeti igazgatója. A színház arculatát a színesség, a nyitottság, az innováció és a tehetségkutatás határozza meg. Megjelenik a tánc mellett a zenés és prózai színház, a báb és gyerekszínház, nemzetiségi színház, képzőművész színház, új-cirkusz, de helyet ad zenei programoknak is. Új tehetségkutató és gondozó programokat indít, táncalkotóknak " IKF – Ifjú Koreográfusok Fóruma", fotós iskoláknak és művészeti oktatással foglalkozó intézményeknek, kiállítási lehetőségeket biztosít a Bethlen Galériában, képzőművészeknek "Mozdulj Ránk" (színházi arculattervező pályázat), színházi rendezőknek: "Találkozások" program,"Ambíció" program fiatal alkotóknak és alkotói közösségeknek, zenészeknek "Párbeszéd koncertek", "Pinokkió Színházi Alkotótábort" általános iskolásoknak. Új fesztiválokat indít; Sissi Őszi Tánchét, Globe Feszt, és a határon túli magyar színházi műhelyeket bemutató Vendégváró Fesztivált.
2014-ben a Magyar Táncművészek Szövetsége elnöksége meghívja a Nemzeti Táncprogram előkészítő bizottságába, a jövő művész nemzedék OKJ-s képzésére is figyelmet fordít, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, vizsgabiztosnak nevezi ki, majd az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet képzésén, sikeres vizsgaelnöki vizsgát tesz. 2015-ben A Magyar Táncművészek Szövetsége elnökségének felkérésére az előadó-művészeti törvényt módosító javaslatokat kidolgozó, táncművészeti szakmai bizottság munkájában, 2017-ben a "Táncművészek továbbképzés-programja" előkészítő munkacsoportjában vállal szerepet. 2018-tól a Magyar Táncművészeti Egyetemen, a Nyíregyházi Egyetemen, és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen társulatmenedzsmentet tanít. 2020-tól a Magyar Rektori Konferencia delegáltja a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsban.
Családja
A nagy múltú Szegi családból származik, amely a Hont-Pázmány nemzetségből valók, mint a Szentgyörgyi vagy a Forgách családok. 1624-ig tudja Szegeden visszavezetni a családfáját, amikor is a város főbírójának nevezték ki a Győrből érkező nemes Szerecsényi Szeghy Mártont. Édesapja dr. Szögi Zoltán jogtanácsos, fiatalon képeket festett, amelyet a II. világháború után abbahagyott. Édesanyja Székelyudvarhelyen született és a híres Református Kollégium tanítóképzőjében tanult, amelynek falai közül a magyar kultúra olyan neves egyéniségei kerültek ki, mint Orbán Balázs, Benedek Elek, vagy Kányádi Sándor, akivel egy időben járt a kollégiumba. Édesanyja 1944-ben menekült Magyarországra.
Magánélete
1982-ben nősült, 2004-ben elvált, ebből a házasságából egy gyermeke született 1988-ban, Aaron Szogi operatőr és világosító; második fia Szögi Máté Vince 2019-ben született.
