Szuratthani (gyakori rövidítéssel Szurat, thaiul: สุราษฎร์ธานี), vagy korábbi nevén CsaijaThaiföld déli részének legnagyobb tartománya, a Thai-öböl nyugati partján. Nevének jelentése „jó emberek városa”. Ezt a címet VI. Ráma sziámi királytól kapta.
Területe 12 892 km² (Pest vármegye kétszerese), népessége 1,04 millió (2014).
Földrajzilag a Tapi folyó alföldje a tartomány közepe: gumifákkal és kókuszültetvényekkel vegyes füves vidék. Nyugaton húzódik a Phuket-hegylánc mészkővonulata, amelyet jobbára erdők fednek. Itt van a Khaoszok nemzeti park. Keletebbre a Nakhonszithammarat-hegylánc vonul. Itt van a Tajromjen nemzeti park.
A Thai-öböl számos szigete tartozik a kerülethez, köztük a turisták látogatta Ko Szamuj, Ko Phangan és Ko Tau, és a Ko Angthong tengeri nemzeti park.
Szuratthani fő folyói a Tapi és a Phumduang. Ezek Thakham városánál folynak össze, majd az egyesült folyó beleömlik a Bandoni-öbölbe. A Najbang (ในบาง) néven ismert folyódelta Szuratthani városától északra helyezkedik el. Sok csatornából áll és mangrove fákkal és meg gyümölcsösökkel borított szigetecskékkel vegyes.
Szuratthani területén már a történelem előtt időkben szemangok és maláj törzsek éltek. A 3. században alapították Szrividzsaja királyságot, amely a Maláj-félszigetet a 13. századig uralta. Csajja városában, amely valószínűleg a királyság egyik regionális központja volt, ma is vannak korabeli romok. Egyes thai történészek szerint egy időben a királyság fővárosa is volt, de ez vitatott. Viangsza szintén fontos település volt a királyság idejében.
Szrividzsaja bukása után Csajja, Thatong (ma Kancsanadit) és Khirirat Nikhom városok (müangok) uralták a területet. Csajját közvetlenül a thai fővárosból igazgatták, Thatong és Khirirat pedig a Nakhon Szi Thammarat királysághoz tartozott. 1899-ben Csajja tartomány néven egyesítették őket.
1915-ben Csumphonmonthon udvarát Bandonba költöztették át. Ez utóbbi 1915. július 29-én kapta az új Szuratthani nevet, VI. Ráma sziámi király (Vadzsiravud) látogatásakor. A névadásban valószínűleg szerepe volt az indiai Gudzsarátban lévő Szúrat kikötővárosnak. A monthont is átnevezték Szuratnak. 1926-ban megszüntették beolvasztották Makhon Szi Thammarat monthonba. 1933-ban azonban a monthon megszűnt, és a közigazgatás első szintje a tartomány lett.
A tartományi közigazgatás székhelye egy thakhami (Phunphin amphoe) épület volt, Röviddel a második világháború előtt Szuratthaniba költözött, annak a Tapi-folyónak a partjára, amelyet a dél-gudzsaráti Tapi-folyóról neveztek el. Mikor 1941. december 8-án a japánok lerohanták Thaiföldet, a városért vívott küzdelemben a közigazgatási központ épülete megsemmisült. 1954-ben újjáépítették, de 1982. március 19-én egy kommunista felkelők telepítette bomba megint lerombolta, öt embert megölve. A harmadik, jelenlegi épületet a város déli részében húzták fel. A korábbi épület helye ma a lakmüang szentély.
Közigazgatási beosztása
A tartomány 19 kerületre (amphö) oszlik, ezek 131 járásra (tambon) és 1028 falura (muban).
A tartományban egy nagyvárosi önkormányzat van ((theszaban nakhon), három városi (theszaban müang) és 24 járási önkormányzat (theszaban tambon) van. Van ezeken kívül még 109 járási (tambon) közigazgatási hatóság (TAO).
A parlamenti választásokon a tartomány két választókerületből áll. Ezek három-három képviselőt választanak.
Gazdasága
A tartomány fő mezőgazdasági termékei a kókuszdió és a rambután. A kókuszdiót gyakran erre betanított majmok szüretelik, többnyire emsemakákók(Macaca nemestrina). A leghíresebb betanító központ a néhai Szomporn Szekhové volt.
Szuratthaniban először a kínai maláj K. Vong ültetett rambutánfákat, Bannanszan kerületben. Évente augusztus elején rambutánvásárt rendeznek.
A gumifa ültetvények szintén gyakoriak a tartományban.
Neves helyi termék a Csajja kerületi tengerparti Phumriang faluból származó kézzel készített selyemszövet. Csajjából származtik egy másik helyi specialitás, a vörös tojás is. A kacsákat rákkal és hallal etetik, és a tojásokat speciális módszerrel tartósítják.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Surat Thani Province című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.