A tarcaliSzuhay–Károlyi–Andrássy-kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyeTokaji járásában található Tarcal község egyik történelmi épülete, amely korábban Andrássy Kúria Hotel és Andrássy Rezidencia & Spa, jelenleg Andrássy Kúria & Spa néven a vármegye egyetlen ötcsillagos szállodájaként működik.
Az épület története
Az elmúlt időben ugyan több mű került kiadásra Tokaj-Hegyalja történetéről és épített örökségéről, ám idáig mégsem készült önálló tanulmány a vidék méltán híres kúriájáról – ekképpen annak történetét csak különböző forrásokból ismerhetjük meg.[1]
A kúria építésének ideje nem meghatározott. Egy 1670. július 9-én kelt vagyonösszeírás szerint az épületet ekkor nemes szuhafőiSzuhay Mátyás birtokolta. A leírás alapján az épületet ez idő tájt tűzvész sújtotta, amelynek következtében leégett a tetőzete, s ebből adódóan nem volt jó állapotban. Ugyanezen leírás alapján tudjuk, hogy az épülethez pince is tartozott, illetve hogy Szuhay további ingatlanokkal is rendelkezett Tarcalon, így például szántóval és szőlőkkel is.[2] Végül a politikában tett ellenzéki szerepvállalása miatt I. Lipót német-római császár és magyar király a Szepesi Kamara által elkobozta (konfiskálta) Szuhay Mátyás tarcali jószágait.
III. Károly német-római császár és magyar király 1720-ban az épületet 22 ezer rajnai forint értékben zálogosította el, majd adta gróf nagykárolyiKárolyi Sándornak, Szatmár vármegye örökös főispánjának tulajdonába.[3] Az idős gróf halála után (1743) fia, gróf nagykárolyi Károlyi Ferenc örökölte. Az épület történetéről ezt követően kevés hiteles adattal rendelkezünk.
A 19. század második felében nemes Andrássy Dániel tarcali középbirtokos vásárolta meg,[4] akinek a halálát követően (1905) fiára, nemes Andrássy Jánosra, a Tarcali Hitelszövetkezet egyik igazgatósági tagjára szállt, aki feleségével, Márkus Antóniával, és gyermekeikkel élt benne. A 10 szobás épület kisvártatva a tarcali elit központi helyévé vált.
A családi emlékezetben vakuemlékként volt jelen az 1924-ben Tarcalon lecsapó jegesciklon, amely az épület barokktetőzetét teljességgel lekapta a helyéről és jelentősen megrongálta azt.
A nemes Andrássy család címere a kúria kovácsoltvas kapuján. A szálloda vezetősége elismerésre méltóan igyekszik őrizni a család emlékét.
„A julius 14-iki és 22-iki irtózatos ciklonok nyomai nagyobbára eltakaritva, de a szomoruság ott ül minden arcon. Termés nem lesz, a kormány eddig a kér kamatmentes kölcsönt meg sem igérte! Bekopogtattunk A'drássy Jánoshoz, aki a legsulyosabb anyagi kárt szenvedte, de megmaradt a község legvendégszeretőbb több nemzetes urának. „Kilencágu” pincéjét Tompa Mihály „Szuhay Mátyás” cimű elbeszélő költeménye örökitette meg. Amig az uj tető me gnem épül, zongoraszónak nem szabad hallatszania.” – Pesti Hírlap, 46. évfolyam 184. szám, 4. oldal
Az Andrássy-házaspár által karbantartott és bővített kúria utolsó lakója közös fiuk, vitéz nemes Andrássy Károly volt, akinek a gyermekei még a kúriában nőttek fel.
Szálloda
Az épület egykori tulajdonosairól elnevezve Andrássy Kúria Hotel néven négycsillagos szállodaként kezdte meg a működését 2008. május 16-án. Ezt követően egy ideig Andrássy Rezidencia & Spa néven üzemelt, s komoly fejlesztések árán ötcsillagos minősítést szerzett. Tulajdonosváltást követően 2019-ben a BDPST Group vásárolta meg a szállodát, amely vállalat az arculatváltás követően további beruházások által fejlesztette, bővítette az épületet, s ápolja jelenleg is a szálloda jó hírnevét.
A szálloda Bobajka nevű étterme megújult formában 2022-ben nyílt meg. Zempléni receptek alapján friss alapanyagokból készített, ízlésesen tálalt gourmet fogásai után nemzetközi elismerést nyert, 2023 óta Michelin-ajánlott étteremként tartják számon.[5]
Legendák
A nemes Andrássyak családi emlékezete számos legendát őriz az épülettel kapcsolatban. Az elbeszélés szerint az épület tágas, ám labirintusszerű pincerendszeréből csak kísérettel lehetett kitalálni. A család a pincerendszer egyik, addig betemetett járatban egy lovas és egy ló csontvázára bukkant, amely megalapozza azt a legendát, miszerint alagutak összefüggő folyosóin át szabadon megközelíthető a kúriából a sárospataki Rákóczi-vár.
Jegyzetek
↑A rendelkezésünkre álló, vonatkozó szakirodalom gyakran egymásnak ellentmondó vagy a valóságnak nem megfelelő állításokat tesz az épületről, így a szócikk elkészítése során fokozott forráskritikával kell élni.
↑Károlyi László: A nagykárolyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. II. kötet. Franklin Társulat nyomdája, Budapest, 1911. 289–290.
↑Hőgye István (szerk.): Tokaj és Hegyalja XIX. A Tokaji Városvédők és Szépítők Egyesülete és Tarcal Önkormányzata kiadványa, Tarcal, 1998. 83.
.jpg)
