Szlavónia bán (horvátul: Slavonski ban; latinul: Sclavoniæ banus) vagy "egész Szlavónia" bánja ( horvátul: ban cijele Slavonije; latinul: totius Sclavoniæ banus) a középkori Magyar Királyság és Horvát Királyság egy részének kormányzói címe volt.
A Horvát Királyságban Dmitar Zvonimir volt az egyetlen nevezetes személy, aki 1070-től 1075-ig uralkodott Szlavónia vidékén. 1102-től a horvát bánokat közvetlenül a magyar királyok nevezték ki, és eleinte egyetlen bán volt egész Horvátországra, Szlavóniára és Dalmáciára; később azonban a szlavóniai területnek külön bánja lett. Magába foglalta a mai Közép-Horvátország, Nyugat-Szlavónia és Bosznia-Hercegovina északi részeit. A címet 1225-től a horvát-dalmát báni címtől külön méltóság viselte, és egészen 1476-ig állt fenn, amikor is ez utóbbi címmel egyesült.
A 13. és 14. században a szélesebb körű szlavóniai hercegi (később királyi) címet elsősorban a magyar uralkodók vagy más jelentős nemesek rokonai kapták.
A Magyar Királyság közjoga szerint a bánok a „birodalmi bárók” közé tartoztak, így hivatalukhoz kapcsolódóan számos kiváltságot élveztek.
Bánok listája
Kapcsolódó szócikkek