A városfalon kívüli, a 19. század elején még puszta térnek Szén utcai piac volt a neve. 1899-ben London tér és Arany János tér néven is előfordult a város közgyűlési jegyzőkönyveiben. 1904-ben a Szent György-szobor felállításakor kapta a Szent György tér nevet. A román közigazgatás kezdetén ennek a román megfelelője, Piața Sf. Gheorghe lett a neve. 1922-ben az akkor díszpolgárrá avatott Gheorghe Sion(wd) költőről nevezték el.[2] A második bécsi döntés után visszakapta a Szent György nevet, majd 1962-től Piața Păcii (Béke tér) lett az elnevezése. 1995-ben Lucian Blaga költő nevét kapta.
Története
A történelmi városfalakon kívüli tér a 19. században alakult ki, amikor az erre átfolyó Cigány-patakot csatornába vezették. 1904-ben itt állították fel az I. Ferenc József által az Erdélyi Múzeumnak adományozott Szent György-szobrot. 1906–1907-ben épült fel a tér és a Mikó utca sarkán az Egyetemi Könyvtár.
A teret 1959–1960-ban átépítették, az addig háromszögletű teret négyszögletűvé alakították,[3] a Szent György szobrot átköltöztették a Farkas utcába. 1960-ban épült fel tér déli oldalán a Diákművelődési Ház, illetve 1961–1962-ben a szemközti tömbházak. A Diákművelődési Házban kapott helyet a Napsugár című gyermeklap szerkesztősége is.[4] Az északi házsor tömbházainak földszintjén helyezkedett el a Krokko kávézó, az egyetemisták kedvelt találkozóhelye.[5]
1995-ben Gheorghe Funar polgármester javasolta a Szent György-szobor visszaköltöztetését a térre,[7] erre azonban nem került sor.
2018-ban a város határozatot fogadott el a tér és környékének korszerűsítésére.[8] A munkálatok 2020 tavaszán kezdődtek el.[9] 2020-ban a térre platánfákat telepítettek, és új villanyoszlopokat állítottak fel.[10][11] 2021-ben intelligens jelzőlámpákat telepítettek, amelyek a forgalom sűrűsége alapján változtatják működésüket.[12]
↑Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület – Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 9738231140
Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. 275 és 468–469. o. ISBN 9738341442
Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. 122–123. o. ISBN 9786069227909