Autodidakta művész. 1974-ben politikai okok miatt emigrált, Nyugat-Európában, Dél-Amerikában és a Karib-szigeteken élt. 1990-ben hazatelepült. Nagykanizsán él. 1976 és 1985 között Berufsverband Bildender Künstler/Professional Union of Artists, Hamburg tagja.
Szemenyey-Nagy világában az alkotás mintegy a teremtés párhuzamaként, az „isteni mű” helyreállításának kísérleteként jelenik meg. A széthullott teljesség részecskéiből, atomjaiból, a kizökkent világ darabjaiban fellelhető halvány nyomokból kísérli meg újból és újból az eredeti „működési elvet” felidézni, a világmozgató mechanizmust újraalkotni, az emberi lehetőségek korlátozottságának, hiábavalóságának tudatában is fanatikus, öngyötrő hittel.
A művészet e feltételezett szakralitása és misztikus interpretálása azonban nem gátolja abban, hogy a természettudományos fejlődés, a csillagászat, a fizika vagy a biológia legkülönbözőbb eredményeit tanulmányozza, és műveihez felhasználja. Különös paradoxona ez művészetének: a kristálytiszta és hajszálpontos szerkezet, a leheletfinom felépítés, az anyag részecskéinek összefüggése, a csillagtérképek modelljei, tehát az emberi intellektus ridegen racionális teljesítményei a világegyetem megfellebbezhetetlen és áhítatos rendjéhez, erejéhez vezetnek vissza.
Az abszolút tökéletes, kozmikus és az elemien egyszerűre redukált egyensúlyba hozása, egymásba oldása, a „fenséges” és a „minimális” mint egységre törő evidenciák, az „egyszerűség feltalálása”, ez alkotásainak művészetfilozófiailag felfejthető „textúrája”. A fenségesnek, mint az ember felett uralkodó, ember által érinthetetlen, - valamint a minimálisnak, mint az ember által redukált, leegyszerűsített és uralt princípiumnak egy műalkotásban való összegzése ritka jelensége a kortárs művészetnek. Hiszen a minimális képzete a racionalizálhatóság, a logikai diktátum fogalmát, a fenséges viszont az alogikus hatalom, az irreális, megfoghatatlan nagyság képzetét sugallja. Míg a minimális az érthetőt, átláthatót és kézzelfoghatót jelenti, addig a fenséges az emberen túlnövő, öntörvényű láthatatlant. Szemenyey-Nagy művészetében e két jelenség szervesen kiegészíti egymást. (Merhán Orsolya, "Maximal art", 1994.)
Díjak, elismerések
1982: Rudolf Lodders-díj; Erdwin Amsing-díj;
1984: Hamburg Stipendium-díj;
1986: Rudolf Lodders-díj;
1994: 11. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé nagydíja, Muraszombat (SL)
2009: A Katinyi Mártírok Emlékműve pályázat második díja.
Válogatott csoportos kiállítások
1978 • Hamburger Künstler vor Ort, G. vor Ort, Hamburg • Archive for Experimental Art, Lund (SVE)
1982 • Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek II. kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1983 • Triptychon-Aufhebung einer Kunstform, Kampnagel, Hamburg • Skulptur und Objekt, Kunsthaus, Hamburg • Transzendenz und Spiritualität in der Kunst heute, IMAGO, Nürnberg
1984 • Kosmische Bilder in der Kunst des XX. Jahrhunderts, Kunsthalle, Baden-Baden • Cosmic Images in the Art of the 20th Century, Museum of Art Israel, Tel Aviv
1988 • Jeune Sculpteur, Port d'Austerlitz, Párizs
1991 • Budapesti Art Expo, Elliptikus tér • G. Pascal de Sarthe, Los Angeles (USA)
1992 • Budapesti Art Expo • Képzőművészeti új szerzemények, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1993 • Budapesti Art Expo '93 • 11. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Muraszombat • A magyar művészet századai a múzeumi gyűjtés tükrében 1985-92, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1994 • Szín és fény, Xantus János Múzeum, Győr • Dix Artistes Hogrois, L'Abbaye de L'Epau (FR)
1996 • Vass-gyűjtemény, Ernst Múzeum, Budapest • A művészeten túl, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest
1997 • Jenseitz von Kunst, Neue G. am Landesm. Joanneum, Graz.
1999 • Zsinagóga Nagykanizsa Sublimitas (egyéni)
2001 • Atelier Arcay, Paris Oeuvre de verres (egyéni)
2003 • Westwood Gallery, New York The Physics of Spirituality
2004 • Halis István Városi Könyvtár, Nagykanizsa Párologtató (egyéni) • art fair, Köln Galerie K2
2007 • Centar za Kulturu, Cakovec, Horvátország The Sculptural Work (egyéni)
2009 • Barabás-villa, Budapest Katyn tervpályázat A budapesti Katyni mártírok emlékműve pályázat díjazottjai • Akzent Ungarn 1960-1990 Landesmuseum Joanneum, Graz
2010 • Thúry György Múzeum, Nagykanizsa Rejtett gén (egyéni)
Művek közgyűjteményekben
Evangelische Akademie Nordelbien, Hamburg
Fondation Hagenbach-Arp, Locarno (CH)
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Kunsthalle, Hamburg
Museum of Art Tel-Aviv, Israel
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Landesmuseum Joanneum, Graz
Stiftung Arp, Rolnandseck (D)
FRAC de Haute-Normandie, Rouen (F)
Kulturbehörde der Freie und Hansestadt Hamburg
Arthotek und Graphotek, Hamburg
Halis István Városi Könyvtár, Nagykanizsa
Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa
Zsidó Hitközség, Nagykanizsa
Irodalom
~: ~. Zeichnungen 1976-78 (kat., Hamburg)
ARNOLD U.: ~. Installation für sakrale Raume Kirchlicher Kunstdienst Ev. Akademia Nordelbien (kat., Hamburg, 1980).
LEPPIEN, H. R.: Verhalten in der Natur (kat., Kunsthaus Hamburg, 1983).
~: Ellipsoid and elliptical space / Ellipsoide et espace eliptique / Ellipsoid und elliptischer Raum 1980-89, Hamburg, 1989.
DUFRESNE, J.L.: Autour de Jean Arp, comprendre la sculpture modern (kat., Musée Richard Anacreon, Granville (F), 1989).
MARKÓJA CS.: Az alef, Élet és Irodalom, 1992. május 15.
DÁRDAI ZS.: Paraziták. ~, Magyar Narancs, 1993. május 20.
BEKE L.: Dix artistes hongrois-Tíz magyar művész (kat., Conseil Générale de Sarthe/Magyar Nemzeti Galéria, Le Mans, 1993).
MERHÁN O.: Portrévázlat ~ról, Enigma, 1995/2.
SZABÓ A.: Művészettörténet vázlatokban 1995. (MKM nyilvt. szám: 44.443/1/96. XI).
WEIBEL, P.: Jenseits von Kunst (kat., Bécs, 1997).
