A szegecselt kőlapos épületburkolás egy 20. század elején létező, európai díszítési gyakorlat volt a késő-szecesszió–premodern építészet időszakában (kb. 1905–1915).

A gyakorlat Otto Wagnernél jelent meg, aki a 19. század végi bécsi szecesszió építésze volt. Az 1900-as évek elején Wagner újabb, egyszerűbb kinézetű épületeket tervezett, és ezek egyikénél, bécsi Postatakarékpénztárnál (1904–1906) jelent meg nála a kőlapos (fehér sterzingi márvány) burkolás. Wagner – saját állítása szerint – az ötletet spanyolországi épülethomlokzatokról leste el (pl. Casa de las Conchas), ahol a szegecsekkel kivert felületet szerencsét hozónak tartották. Mások a páncélszekrények burkolatát hozta kapcsolatba vele, az újabb kutatások szerint azonban ennek a modern építészetre jellemző „igazság szolgálata”, azaz a valóság megmutatása volt a célja^[1] („mag és köpeny” különbsége).^[2] Azaz, bár Wagner díszíti a felület, de az alumínium szegecsekkel láthatóvá teszi, hogy az nem valódi márvány- vagy köpenyfal^[1] (azaz jelöletlen burkolólap hazugságnak minősül, mert azt a látszatot kelti, hogy az épület az antik épületekhez hasonlóan nagyméretű kőtömbökből épült).^[2]

Megjegyzendő, hogy a szegecselt kőlapos megoldás másfelől ugyancsak a látszatra épít, mert maguk a szegecsek is valójában feleslegesek: a burkolólapokat habarcs tartja, a szegecsek szétrepesztették volna a felületet.^[1]

Wagner később a Duna-csatorna szintjének szabályozására épített zsilipháznál (Schützenhaus, 1906–1907) használta a kőlapos burkolást, de az újszerűnek ható dekoratív megoldást a korszak több építésze is átvette:^[1]

• felépült épületek:
  • (1900–1902) Max Fabiani: Artaria-ház, Bécs^[2]
  • (1905) Wunibald Deininger: Kereskedelmi Akadémia, Bécs^[1]
  • (1910–1911) Jaroslav Kovár: Smelka-ház, Olmütz^[1]
  • (1908) Vágó József és Vágó László: Városligeti Színház, Budapest, Dózsa György út – 1952-ben elbontásra került
  • (1909) Vágó József és Vágó László: Árkád-bazár, Budapest, Dohány u. 22.^[1][3][4]
  • (1909) Führer Miklós: Otthon Szálló, Nyíregyháza, Hősök tere 7.^[5]
  • (1909–1910) Vágó József és Vágó László: Darvas–La Roche-ház, Nagyvárad, Iosif Vulcan 11.^[1][6][7]
  • (1910) Jónás Dávid és Jónás Zsigmond: Szénásy és Bárczay áruház, Budapest, Szervita tér^[1][2]
  • (1910) Lechner Ödön: Vermes Gyula háza, Budapest, Irányi u. 15.^[8]
  • (1910–1912) Vágó József és Vágó László: Schiffer-villa, Budapest, Munkácsy Mihály u. 19/b.
  • (1910 k.) Vágó József: Alföldi Takarékpénztár, Debrecen, Piac u. (elbontották)^[9][10]
• tervben maradt épületek:
  • (1908) Vágó József: Kereskedelmi Utazók Egyesületi Székháza, Budapest^[11]
  • (1908) Vágó József: Építőmunkások Szövetsége Székháza^[4]
  • (1908) Vágó József: Darvas-La Roche-ház első terve, Nagyvárad^[12]
  • (1911) Vágó József: Karpfenstein utcai iskola, Budapest^[13]

A Vágó-testvérek az Árkád-bazárnál kerámialapokat használtak burkolatként, a fúgák metszéspontjában mázas kerámiagombokat helyeztek el, szegecs-utánzatként.^[14] A Vágók Schiffer-villájuk esetében is alkalmaztak márványlapokat épületkülső díszítésként, itt azonban már a gombok, szegecsek is elmaradtak.^[15][16] Führer Miklós stilizált virágokkal díszítette a csempéket.^[5]

Mint fentebb látható, a bécsi szecessziótól eltérő utakat járó Lechner Ödön is alkalmazta ezt a fajta díszítést egy épülete esetében (Vermes-ház). Az épületén lévő műkőlapok tartósságát bizonyítja, hogy bár 100 éve nem került sor a cseréjükre, ennek ellenére jó állapotúaknak mondhatók.^[8]

• 
  Postatakarékpénztár, Bécs
• 
  Postatakarékpénztár, Bécs (részlet)
• 
  Postatakarékpénztár, Bécs (részlet)
• 
  Zsilipház, Bécs
• 
  Zsilipház, Bécs (részlet)
• 
  Zsilipház, Bécs (részlet)
• 
  Kereskedelmi Akadémia, Bécs
• 
  Artaria-ház, Bécs
• 
  Árkád-bazár, Budapest
• 
  Árkád-bazár, Budapest (részlet)
• 
  Árkád-bazár, Budapest (részlet)
• 
  Darvas–La Roche-ház, Nagyvárad (felújítás előtt)
• 
  Darvas–La Roche-ház, Nagyvárad (felújítás után)
• 
  Vermes Gyula háza, Budapest
• 
  Vermes Gyula háza, Budapest (részlet)
• 
  Szervita-téri épületek, a Szénásy és Bárczay áruház kép jobb oldalán látható, Budapest
• 
  Városligeti Színház, Budapest

• Bede Béla: Magyar szecessziós építészet 225 kiemelt épülettel, Corvina Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-136-055-4
• Hutvágner Zsófia: Jónás Dávid és Jónás Zsigmond műépítészek (szecessziosmagazin.com)
• Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák–Magyar Monarchiában 1867–1918, Corvina Kiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-13-2096-0
• Lambrichs, Anne: Vágó József, Holnap Kiadó, Budapest, 2010 (2., javított kiadás, Az Építészet Mesterei-sorozat)

• Bakonyi Tibor – Kubinszky Mihály: Lechner Ödön, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1981, ISBN 963-13-0902-9
• Kubinszky Mihály: Otto Wagner, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, ISBN 963-05-4879-8 (Architektúra-sorozat)
• Merényi György: Az Artaria Kiadó házának formai elemei magyarországi épületeken In: Max Fabiani a Monarchia építőművésze és a szecesszió (szecessziosmagazin.com)