1936-ban, 16 évesen vándorszínészként indult pályája. Többek között játszott Kassán, 1950-től a Dunántúli Népszínház társulatában Győrben, 1951-től a debreceni Csokonai Színházban, 1959-től a szolnoki Szigligeti Színházban. 1962-től az Állami Déryné Színház és a Tarka Színpad tagja volt. A háború után három évig Szolnokon színházigazgatóként működött. Színészi munkája mellett operettek, zenés vígjátékok átdolgozásával, műfordítással, dalszövegírással és rendezéssel is foglalkozott.