Carl Millöcker

Carl Millöcker
Emléktáblája a lakóházán
Emléktáblája a lakóházán
Életrajzi adatok
Született1842. április 29.[1][2][3][4][5]
Bécs[6][7][8][9]
Elhunyt1899. december 31. (57 évesen)[1][2][3][4][5]
Baden bei Wien[10][7][8][9]
SírhelyWiener Zentralfriedhof
HázastársaKaroline Millöcker
SzüleiKarl Franz Millöcker
IskoláiBécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem
Pályafutás
Műfajokoperett
Hangszer
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Millöcker témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szülőháza
Emléktábla a szülőházán

Carl Joseph Millöcker (néhol Karl) (Bécs, 1842. április 29. – Baden bei Wien, 1899. december 31.) osztrák zeneszerző, „az operettkomponisták atyja”.[forrás?]

Életrajz

Apja ékszerész volt, és Millöckert is erre a pályára szánták, de kimondott zenei hajlamot mutatott, és gyermekként fuvolázni tanult. Tizenhat évesen egy színházi zenekarban fuvolázott, majd a bécsi Gesellschaft der Musikfreunde konzervatóriumában képezték tovább. Franz von Suppé ajánlása alapján 1864-ben, Grazban színházi karmesteri posztot kapott. 1866-ban visszatért Bécsbe, és 1883-ig a Theatre an der Wien második karmestere volt. Zeneszerzőként természetes tehetsége volt a dallamos zene iránt, s bár népszerűsége soha nem volt olyan nagy, mint Johann Straussé vagy Lehár Ferencé, operettjei mégis megragadták a bécsiek lelkét.[11]

Komponistaként, 1865-ben a Der tote Gast (A holt vendég) című egyfelvonásos művével mutatkozott be, amelynek librettóját Ludwig Harisch írta Heinrich Zschokke regényéből.

1871. január 5-én ő vezényelte Három pár cipő című, háromfelvonásos operettje premierjét a Theater an der Wienben, majd ugyanott 1872. augusztus 10-én sikerrel mutatta be az Ein nagender Wurm oder Wechselbrief und Briefwechselt, 1881-ben A belleville-i szűzet, majd 1890-ben a Szegény Jonathánt.

1875-ben Pozsonyban belépett a „Zukunft“ (Jövő) szabadkőműves-páholyba.

A koldusdiák nemzetközi sikere, 1882. december 6. után lehetővé tette, hogy a dirigálástól visszavonuljon. Ezután azonban nem ért el a nagyobb sikereket. Az Egyesült Királyságban háromszor mutatkozott be: az Alhambra Színházban, Londonban 1884. április 12-én, majd november 20-án a Royal Lyceum Színházban, Edinburgh-ban William Beatty Kingstonnak a Carl Rosa Operaház számára készült fordításával, majd december 3-án a glasgow-i Royaltyban.

1894-ben stroke-ot szenvedett el, ami részlegesen megbénította. Baden bei Wienben halt meg, sírja a bécsi Zentralfriedhofban van.

Operettjei

A magyar operettcímek forrása A Pallas nagy lexikona.[12]

Cím Műfaj Felvonás Librettó Bemutató Helység, színház
Der tote Gast operett 1 Ludwig Harisch librettója, Heinrich Zschokke regényéből 1865. febr. 11. Graz, Thalia-Theater
Die beiden Binder operett 1 Gustav Stoltze 1865. dec. 21. Graz, Thalia-Theater
Diana operett 1 Josef Braun 1867. jan. 2. Bécs, Harmonie-Theater
Der Dieb operett 1 Alois Berla 1868 Pesti Városi Német Színház
Az asszonyok szigete operett 3 Le royaume des femmes Théodore és Hippolyte Cogniard darabjából 1868 Pesti Városi Német Színház
Der Regimentstambour operett 2 Heinrich Börnstein 1869. okt. 23. Bécs, Theater in der Josefstadt
Abenteuer in Wien daljáték 3 Alois Berla 1873. jan. 20. Bécs, Theater an der Wien
Das verwunschene Schloss operett 5 Alois Berla 1878. márc. 30. Bécs, Theater an der Wien
Gräfin Dubarry (a Die Dubarryre változtatták Berlinben, 1931-ben) operett 3 Richard Genée és Friedrich Zell 1879. okt. 31. Bécs, Theater an der Wien
Apajune, a vízitündér operett 3 Richard Genée és Friedrich Zell 1880. dec. 18. Bécs, Theater an der Wien
A belleville-i szűz operett 3 Richard Genée és Friedrich Zell, a La pucelle de Belleville c. Paul de Kock-darabból 1881. okt. 29. Bécs, Theater an der Wien
A koldusdiák operett 3 Richard Genée és Friedrich Zell, tratto da Fernande Victorien Sardoutól és a Le Guitarréro c. Jacques Fromental Halévy/Eugène Scribe-darabból 1882. dec. 6. Bécs, Theater an der Wien
Gasparone operett 3 Richard Genée e Friedrich Zell 1884. jan. 26. Bécs, Theater an der Wien
A tábori lelkész operett 3 Hugo Wittmann és Alois Wohlmuth, a Das seltsame Brautgemach Gustav Schilling-darabból 1884. okt. 31. Bécs, Theater an der Wien
A vice-admirális operett 1 prológ és 3 felvonás Richard Genée és Friedrich Zell 1886. okt. 9. Bécs, Theater an der Wien
A hét sváb népopera 3 Hugo Wittmann és Julius Bauer 1887. okt. 29. Bécs, Theater an der Wien
Szegény Jonathán operett 3 Richard Genée és Friedrich Zell 1890. jan. 4. Bécs, Theater an der Wien
A szerencsegyermek operett 3 Richard Genée és Friedrich Zell 1892. jan. 16. Bécs, Theater an der Wien
Der Probekuss operett 3 Richard Genée és Friedrich Zell 1894. dec. 22. Bécs, Theater an der Wien
Das Nordlicht operett 3 Hugo Wittmann 1896. dec. 2. Bécs, Theater an der Wien

Megjegyzések

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  7. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Миллёкер Карл, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ a b Deutsche Biographie (német és angol nyelven). Bayerische Staatsbibliothek. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  9. ↑ a b Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  10. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  11. ↑ Az Encyclopedia.com-on
  12. ↑ Arcanum.hu

Bibliográfia

  • Andrew Bárány, Karl Millöcker be A Grove Dictionary of Opera Music, Musicians, ed. Stanley Sadie (London 1998) ISBN 0-333-73432-7

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Karl Millöcker című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Carl Millöcker című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

Kapcsolódó oldalak