Ez a szócikk a Heves vármegyei forrásról szól. Hasonló címmel lásd még: Szalajka (egyértelműsítő lap).

Szalajka-forrás
A Szalajka-forrásbarlang bejárata
Ország	Magyarország
Település	Szilvásvárad
Elhelyezkedése
Tszf. magasság	450 m
Szalajka-forrás Pozíció Szilvásvárad környéke térképén
é. sz. 48° 04′ 22″, k. h. 20° 24′ 54″48.072666666667, 20.41494444444448.072667°N 20.414944°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 22″, k. h. 20° 24′ 54″48.072666666667, 20.41494444444448.072667°N 20.414944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalajka-forrás témájú médiaállományokat.

A Szalajka-forrás a bükk-vidéki Szalajka-völgyben található. A Szalajka-patak egyik fő forrása. A Szalajka-forrásbarlangon keresztül jut ki a víz a felszínre.

Megközelítően 450 méter magasan fakad, a vízgyűjtő területe körülbelül 10 km². A Bükk hegység csapadékban leggazdagabb területéről (Nagy-fennsík nyugati töbrei) szállítja a vizeket föld alatti úton a Szalajka völgyébe.

A legnagyobb vízhozama meghaladja az 1 m³/másodperc értéket, amíg a legkisebb vizek idején alig három liter másodpercenként. Átlagban azonban elmondható, hogy a 70 liter/másodperc értéket tartja.

Eredetileg a forrás, a mostani helyétől körülbelül 50 méterre délre tört fel. Azonban az 1960-as évek vízfeltáró kutatásai érdekében, a mostani helyszínen tárót hajtottak a hegybe, hogy a forrást megcsapolják.

A forrás valószínűleg egy hatalmas barlangrendszerből tör elő, amelyet még nem tártak fel. A forrás rendszeréhez tartozik a Hármaskúti-víznyelőbarlang is. Ez a barlangrendszer a légvonalban mért 3,5 kilométeres hosszával valószínűleg minimum hét kilométer hosszú föld alatti járatot tartalmaz.

Fodor Géza könnyűbúvár itt vesztette életét 1979-ben, a forrás feltárása közben. A Szalajka-forrásbarlang a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható.

A Szalajka-forrásbarlang 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

• Czakó László: Fodor Géza (1954–1979). Karszt és Barlang, 1979. 1–2. félév. 43. old.
• Czakó László: Az MHSZ Debreceni Könnyűbúvár Klub műszaki vezetője... MKBT Műsorfüzet, 1979. szeptember–december. 12. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1436. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64207. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276, 289. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. Kornétás Kiadó, 2005. 148. old. ISBN 963-9353-39-6
• Tóth Géza: A Bükki karszt vízrendszere. In: Sándor András szerk.: Bükki Nemzeti Park. Kilátás a kövekről. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983. 114–116, 116, 125, 134. old.