A BudapestV. kerületi (Lipótváros) Szabadság tér 12. szám alatti saroktelken (Perczel Mór utca 1.) álló épület 1900-ra épült fel Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervei alapján. Kezdetben lakó- iroda- és üzletházként működött, majd 1934-től az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége költözött a házba (2014-ben a nagykövetség megvásárolta a Szabadság tér 10. és 11. számú épületeket is, melyek homlokzatukban eltérőek, de a három épület így mára egybetartozik).
Története
Az építtető
Az épület földszintjének és emeletének alaprajza az eredeti tervrajz alapján
A Magyar Kereskedelmi Csarnok Rt. (MKCS) ma már kevésbé ismert szervezet, ám a maga idejében jelentős anyagi bázissal rendelkező érdekvédelmi szövetség volt, mely a magyarországi nagykereskedőket fogta össze. A szervezet 1870-ben alakult és 1947-ben szűnt meg.[1] Az MKCS keretein belül 21 szakmai szervezet működött, kereskedelmi iskolákat tartott fenn, és több, a kereskedelemhez kötődő, illetve hitelezővédelemmel foglalkozó szervezetet alapított. Eljárt tagságának érdekében számos jogszabály megszületésében vagy módosításában – lényegében a mai kamarákhoz hasonló tevékenységet végzett.[2]
Az épület
Sok, jelentős elfekvő pénzkészlettel rendelkező szervezethez hasonlóan az MKCS is befektetéssel igyekezett vagyonát gyarapítani, ezért bérházat építtettek, mely egyúttal a szervezet székházaként is szolgált. A tervezéssel Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula építészeket bízták meg, a kivitelezés Bloch és Höllischer munkája volt.[3] A területen korábban elterpeszkedő kaszárnyát, az Újépületet 1897-ben bontották le, helyét felparcellázták. Még javában tartott az építkezés, amikor a környék utcáit a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnevezte, így az épületet övező két közterület is ekkor kapta a Perczel Mór utca, illetve a a Szabadság tér nevet.[4] Bár az MKCS egyes részlegei már 1900 novemberében beköltözhettek a Szabadság tér 12. szám alatti épületbe, a munkálatok befejezését követő ünnepélyes átadásra csak 1901. február 16-án került sor.[5]
A nagykövetség épülete 2017-ben
Az ötemeletes, szecessziós épületet közel félmillió akkori forint költséggel építették.[3] Felső szintjein lakások, utcafrontján üzlethelyiség, valamint az épületben hangversenyek rendezésére alkalmas díszterem, és az ott tartott vacsorákat, bálokat kiszolgáló saját konyha[6] is volt. Homlokzatán Hermész négy szárnyaskígyós, virágokkal övezett botjával, szintén gazdag sarki és lizénazáró rézfelépítményekkel, első emeleti íves télikerttel büszkélkedett, melyek azóta eltűntek a házról.[7]
Az épület földszintjén üzlethelyiséget alakítottak ki, amely azonban csak 1907-ig működött eredeti funkciójának megfelelően áruházként, ekkor az MKCS által alapított Budapesti Hitelezők Védegylete költözött oda, hogy aztán 1921-ben átadja helyét a Magyar Cobden Szövetségnek, amely a szabadkereskedelem céljainak előmozdítására jött létre.[8] 1911-12-ben egy bonyolult telekügylet történt: az MKCS-é volt a Szabadság tér 12., de a 11. számú bérház tulajdonjogának a fele is: másik fele Kánitz Ignác kereskedő tulajdonában volt, aki áruházként és bérházként működtette az épületet. Kánitzé volt a 10. számú ház is, de áruháza kinőtte a helyiségeket, ezért megvásárolt egy másik – nagyobb – telket a Szabadság téren, amit azonban felajánlott az MKCS-nak a 11. és 12. számú ház tulajdonjogáért cserébe. Így rövid időre Kánizt tulajdonába került a 10., 11. és 12. számú ház is. Tőle azonban mindhárom házat megvásárolta az államkincstár, hogy a közeli Postatakarékpénztár terjeszkedéséhez helyet teremtsen.[9]
1911-ben az MKCS új székház felépítésére írt ki pályázatot, szintén a Szabadság teret jelölve meg helyszínként. A pályázatra számos ismert építész készített terveket – mások mellett Lajta Béla is[10] -, amit végül az 1913-as eredményhirdetés szerint Jónás Dávid és Jónás Zsigmond nyert meg, de az első világháború kitörése miatt a beruházást nem kezdték el.[11] A tulajdonjogok megváltozása ellenére a nagykereskedők továbbra is a Szabadság tér 12-ben maradtak – bérelték a helyiségeket. A Magyar Kereskedelmi Csarnok 1933-ig maradt volt székházában, akkor azonban az épület tulajdonosa, a Postatakarékpénztár annyira megemelte a bérleti díjakat, hogy a kereskedők elköltöztek a Sas utca 1. szám alá (új székházuk, aminek tervpályázatát húsz évvel korábban írták ki, sosem készült el). A bank elképzelése az volt, hogy saját tisztviselői számára ingyenes lakhatást biztosít, vagyis tisztviselőházzá alakítja az épületet.[12]
Amerikai nagykövetségként
Balra Carl Lutz svájci alkonzul, jobbra helyettese, Hans Steiner, háttérben a svájci kezelésbe vett, volt amerikai nagykövetség épületének bejárata 1942 telén
A takarékpénztár terveit azonban bizonyára felülírta egy jobb ajánlat, ami az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségétől érkezett: már 1933 októberében hírül adták, hogy a követség bérli ki az épületet, és már novemberben be is költöznek.[13] Ez azonban akkor még nem valósult meg, a Steindl Imre (akkor: Árpád) utca 12. szám alól csak 1934. január 20-án költözött át a követség és a konzulátus a Szabadság téri épületbe.[14] Az egyetlen "civil" bérlő, amely a házban maradhatott, az a Budapest 5. számú postahivatal volt, ami 1933-tól 1947-ig működött a ház aljában, akkor költözött át a Nagysándor József utcába.[15]
Ezt követően az épület a külvilág számára zárttá vált, információk lényegében csak az amerikai követség, majd 1966-tól[16] nagykövetség vonatkozásában vannak. A követség a második világháború ideje alatt – mivel a diplomáciai kapcsolatok megszakadtak a két ország között – bezárt, és 1942-45 között Svájc kezelésébe adták az épületet. Ebben az időben az embermentő Carl Lutz svájci konzul és irodája volt az épületben. A világháborút követően, 1946-ban az amerikaiak vásárlással megszerezték az épület tulajdonjogát. Itt töltött kényszerű vendégségben 1956-tól 1971-ig közel 15 évet Mindszenty József hercegprímás, aki az 1956-os forradalom idején kért és kapott menedéket a követségtől, hogy aztán a biztos letartóztatástól tartva másfél évtizedig ne hagyhassa el az épületet. Az épületre 1989. október 20-án került fel Mindszenty József emléktáblája, ami Adolf Jager műve és a a frankfurti Numismatica Hungarica által kibocsátott emlékérem felnagyított változata.[17]
2007-ben a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között egy ingatlan csereszerződés jött létre, amelynek értelmében az amerikaiak átadják a Szabadság téri követséget őrző biztonságiak laktanyájaként használt I. kerületi Táncsics utca 9. számú épületet (Táncsics Mihály raboskodásának helyszínét), cserébe megkapták a Szabadság tér 10. és 11. számú házakat, amelyeket a magyar állam költségén újítottak fel az amerikai igényeknek és építési szabványoknak megfelelően.[18] (A nagykövetség egyúttal 50 évig érvényes közterület-használati megállapodást kötött az V. kerületi önkormányzattal a Szabadság tér és a Hold utca között húzódó, a követség fokozott védelme miatt 3 méter magas kerítéssel lezárt Perczel Mór utcára.[19]) Az épület átalakításának tervezője Sükösd Zoltán és Lázár Veronika volt. Az átépítés során a két épület belsejét teljesen lebontották és átépítették, így már csak a homlokzatok őrzik a három épület többé-kevésbé eredeti képét (faszádizmus). A kivitelező cég közben csődbe ment, így a két építésznek nem volt egyszerű feladat, hogy a 2014-es határidőre befejezzék a munkálatokat.[20]
