Szávaszentmárton
Szávaszentmárton (Мартинци) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Szávaszentdemeter községben, a Száva bal partján.
Demográfiai változások
Demográfiai változások
1910 | 1948 |
1953 |
1961 |
1971 |
1981 |
1991 |
2002 |
4369 | 4 146 |
4 136 |
4 396 |
4 003 |
3 975 |
3 663 |
3 639[1] |
Etnikai összetétel
- 1910-ben 4369 lakosából 4119 szerb (94,3%), 156 magyar 3,6%) 44 horvát (1,0%) volt
- 2002-ben 3639 lakosából 3441 szerb (94,6%), 25 horvát (0,7%) és mindössze 8 magyar (0,2%) volt
Nemzetiség
|
Szám
|
%
|
Szerbek
|
3441
|
94,55
|
Jugoszlávok
|
48
|
1,31
|
Horvátok
|
25
|
0,68
|
Magyarok
|
8
|
0,21
|
Montenegróiak
|
6
|
0,16
|
Muzulmánok
|
6
|
0,16
|
Macedónok
|
4
|
0,10
|
Ukránok
|
3
|
0,08
|
Szlovákok
|
3
|
0,08
|
Románok
|
3
|
0,08
|
Ruszinok
|
2
|
0,05
|
Németek
|
2
|
0,05
|
Cigányok
|
1
|
0,02[2]
|
Történelem
Szávaszentmárton középkori eredetű település, amely nevét Szent Márton titulusú egyházáról kapta. A Hunyadiak korában Valkó vármegyében, de Szerém vármegye határán feküdt.[3] A török időkben őshonos magyar lakossága elhagyta, akik helyére szerb határőrök telepedtek le. 1750-től a Határőrvidék, azon belül is a Péterváradi kerület része egészen annak feloszlatásáig (1872). Ezt követően egészen a trianoni békeszerződésig (1920) Szerém vármegye Szávaszentdemeteri járásához tartozott. Korábban számottevő magyar lakosságát a XX. század második felére felőrölte az asszimiláció.[4]
Jegyzetek
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet. Valkó megye.
- ↑ Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
|
|