Svédország Szociáldemokrata Munkáspártja (svédül: Sveriges socialdemokratiska arbetareparti, rövidítése: S) svédországi baloldali politikai párt, az ország legrégebbi pártja. A pártot gyakran csak Socialdemokraterna(Szociáldemokraták) néven említik. A párt 1921 óta 69 éven át volt tagja a mindenkori kormánykoalíciónak, és 27 éven át volt ellenzékben.
Ideológiája
A pártot 1889-ben alapították meg, a párt alapvető ideológiája a marxista revizionizmushoz állt közel. A későbbiekben ideológiája a marxizmus helyett, a demokratikus szocializmus és a szociáldemokrácia elvei szerint folytatták politikájukat.
A párt támogatja a jóléti kiadások fedezését a progresszív adó rendszer révén emellett a korporatizmust is, melynek keretében az egyes érdekcsoportok tárgyalással rendezik kérdéseiket és nem sztrájkokkal. A párt hevesen ellenzi a diszkrimináció és rasszizmus minden formáját.
Szociáldemokrácia
A párt fő eredményének tekinti a progresszív adórendszer létrehozását, a méltányos kereskedelem és az alacsony munkanélküliség megteremtését. A jóléti állam a második világháború után alakult ki Svédországban, amely Ernst Wigforss szociáldemokrata politikus által elindított gazdasági programnak köszönhető. Ezt a gazdasági programot "Keynes előtti Keynesianizmus"-nak nevezeték utólag. Ehhez a programhoz kapcsolódott a Gösta Rehn és Rudolf Meidner közgazdászok által kidolgozott munkaerő piaci politika, amit Rehn-Meidner-modellnek neveznek. Ez a modell kimondta, hogy nem a kereslet növelésével állami befolyással nem elérhető a teljes foglalkoztatás, emiatt a modell kimondja, hogy az államnak a mérsékelt keresletnövelést kell alkalmaznia. A modell fő elemei: alacsony infláció, teljes foglalkoztatás, jövedelmi egyenlőség, nagy növekedési szint.[1]
Választói bázisa
A párt szavazói egy 2010-es felmérés szerint az alábbi társadalmi csoportokból kerülnek ki:[2]
