Srednji Bušević (Krupa na Uni)

Srednji Bušević
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
KözségKrupa na Uni
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség267 fő (2013)[1]
Népsűrűség15,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület17,03 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 56′ 59″, k. h. 16° 12′ 47″44.949700°N 16.213100°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 59″, k. h. 16° 12′ 47″44.949700°N 16.213100°E
SablonWikidataSegítség

Srednji Bušević (szerbül: Средњи Бушевић) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Krupa na Uni községben.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 78, közúton 113 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 43, közúton 65 km-re nyugatra, az Una völgyétől keletre, a Blatna folyásától nyugatra elterülő hegyvidéken, a Buševica-patak völgye felett fekszik. A központból csodálatos kilátás nyílik a környékre. A falu magasan fekszik, így az egyik oldalról remek kilátás nyílik a Grmeč-hegységre és a Grmeč alatti településekre. A másik oldalon pedig még a Kozara-hegységet is látni lehet. Természetesen számos környező település is látható. Környéke dombos terület erdőkkel, rétekkel, tisztásokkal. A tájon béke és csend uralkodik.[3]

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[4]
Népesség
2013[4]
Szerb 462 267
Bosnyák 0 0
Horvát 2 0
Jugoszláv 1 0
Egyéb 5 0
Összesen 470 267

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a középkorban is lakott volt. Középkori templomának és temetőjének maradványa a Crkvina nevű lelőhelyen található.[5]

Az egykor egységes Bušević, amely ma Srednji és Gornji Bušević településekre oszlik, 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 176 házat és 1096 ortodox szerb lakost számláltak.[6] 1910-ben Bušević területén két község, Bušević-Blatna és Bušević-Šljivovac feküdt, mindkettő kizárólag szerb lakosságú volt.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 72 házat és 491 lakost számláltak.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a falu szerb félkatonai alakulatok ellenőrzése alatt állt. A daytoni békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti Srednji Bušević település nagyobb, 17,03 km2 területű része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Krupa na Uni községhez, kisebb 1,47 km2 területű része pedig a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjába Bosanska Krupa településhez került. A mai népesség a réginél jóval kisebb. Összehasonlítva az 1971-es népszámlálás adatait a legutóbbival, megállapítható, hogy a falu elhagyásának tendenciája már jó pár évtizede tart. A lakosok többsége a több pénzért külföldre távozott, azonban nagyon gyakran visszatérnek szülőföldjükre, főleg nyaralásra. A legnagyobb összejövetel Ilindán van. [3]

Nevezetességei

  • Bušević késő középkori templomának és temetőjének maradványai a Crkvina lelőhelyen. A megmaradt alapfalak arra utalnak, hogy a templom kis méretű volt, hosszúkás hajóval és a keleti oldalt lezáró félköríves apszissal. Az északi falából történt kőkitermelés alkalmával hamvasztásos sír került elő. Az apszis mellett egy egyszerű, jellegzetes középkori délszláv sírkő, ún. stećak állt.[5]
  • A régi Bušević falu kellős közepén, a mai Srednji Bušević központjától délkeletre, van egy útkereszteződés. A kereszteződésben van egy emlékmű, amely három emlékműből áll: az elsőt a legutóbbi háborúban elhunytaknak, a másodikat a második világháborúban elesetteknek, a harmadikat pedig Bušević leghíresebb személyének, Petar Popović Pecijának szentelték. Pecija a török elleni lázadás idejében élt híres hajdú volt. Az 1858-as és 1875-ös első és második parasztlázadás helyi vezetője volt, aki egész életét a népéért való harcnak szentelte. Az emlékegyüttes igényesen díszített, látható, hogy a lakók nagy figyelmet fordítottak rá.[3]
  • A kereszteződés közelében található a Donji Dubovik "Branko Ćopić" általános iskola regionális tagozatásnak épülete is. Mérete bizonyítja, hogy mennyi diákja volt valaha a mostanihoz képest. Az iskola mellett, az út és az erdő között egy szép focipálya is található.[3]
  • A kereszteződés másik oldalán található az Úr mennybemenetelének (Vaznesenja Gospodnjeg) tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templomot 1894. augusztus 21-én szentelték fel. 1941-ben az usztasák lerombolták. A méreteivel és szépségével is kitűnő templomot az elmúlt időszakban újították fel. Felszentelése, amint azt a templomban elhelyezett emléktábla hirdeti, 2006. augusztus 1-jén volt. A templom gyönyörű természeti környezetben található. A templom mellett található a helyi lakosok gyülekezőhelye is - egy öreg fa alatt egy pad asztalokkal. A hely ideális a természetben való pihenéshez és kikapcsolódáshoz.[3]

Jegyzetek

  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20290
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20290
  3. a b c d e Selo Bušević. facebook.com . (Hozzáférés: 2024. május 10.)
  4. a b Popis 2013 u BiH – Krupa na Uni (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 8.)
  5. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 14.)
  6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
  7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 232. o.
  8. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.

További információk