Somogyi Manó

Somogyi Manó
SzületettWeisz Emánuel
1866. július 12.
Pest
Elhunyt1928. március 10. (61 évesen)
Budapest V. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • egyetemi tudós/kutató
  • jogász
  • lapszerkesztő
  • egyetemi oktató
  • közgazdász
  • szociológus
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyi Manó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Somogyi Manó, született Weisz Emánuel (Pest, 1866. július 12.[1]Budapest, 1928. március 10.)[2] államtudományi doktor, lapszerkesztő, pénzügyminiszteri segédtitkár és egyetemi magántanár.

Élete

Weisz Sámuel kereskedő és Fürster Róza fia. Jog- és államtudományi tanulmányait a budapesti, berlini és heidelbergi egyetemeken végezte és az ezen egyetemeken fennálló közgazdaságtani szemináriumokban dolgozott. Az államtudományi doktori oklevél megszerzése után a közgazdasági és szociális intézmények tanulmányozása céljából beutazta Nyugat-Európa nagy részét. 1890-ben mint pénzügyi fogalmazó-gyakornok államszolgálatba lépett, 1893-ban fogalmazó, 1900-ban pedig segédtitkár lett. Ugyanazon évben a budapesti jog- és államtudományi karon a szociálpolitikából magántanárrá habilitálták. 1920-ig a pénzügyminisztériumban működött. A munkanélküliség elleni küzdelem egyesületének több alkalommal volt képviselője Párizsban, Genfben és Zürichben.

A Közgazdasági Ismeretek Tárának, A Pallas nagy lexikonának, valamint több szakfolyóirat munkatársa volt. A Lipcsében megjelent Zeitschrift für Geschichte und Literatur der Staatswissenschaftenben több évig ismertette a hazai szakirodalom újabb termékeit és közölte az államtudományi bibliográfia magyar anyagát. Cikkei a Magyar Nemzetgazdában (V. A gyári balesetek, VI. Fényes Elek emléke, VIII. Gyárfelügyelet és munkásviszonyok. IX. Az angol kőszénbányák munkabeszüntetése, A franczia munkás-békéltető bizottságok, A munkás választmányok, Női iparművészeti kiállítás, Nemzetgazdasági irodalmunk stb.)

Magánélete

Házastársa hliniki Neuberger Sára Olga (1876–1919)[3] volt, dr. Neuberger Ignác és Lord Regina lánya, akivel 1901. március 16-án kötött házasságot Budapesten.[4]

Munkái

  • Az ó-budai hajógyár munkásainak helyzete. Budapest, 1888.
  • Die Lage der Arbeiter in Ungarn von hygienischem Standpunkte. Budapest, 1891.
  • A munkás-osztalék. (Társadalom-gazdasági tanulmány.) Budapest, 1894. (Ism. Nemzetgazdasági Szemle.)
  • A szocziális szövetkezetek Belgiumban. Adalék a szövetkezeti és munkásmozgalom történetéhez. Budapest, 1897.
  • Socialpolitikai tanulmányok. Budapest, 1900.
  • Báró Dercsényi János a magyar socialpolitika úttörője. Budapest, 1904. (Különnyomat a Társadalompolitikai Közleményekből.)
  • A hazai vándoripar és vándorkereskedés. Budapest, 1905. (Különnyom. az Ünnepi dolgozatokból Földes Béla 25 éves jubileumára.)
  • A társadalomgazdasági törvények
  • A munkapiac a háború után
  • Der Arbeitsmarkt nach dem Kriege
  • Egy régi magyar szociális politikus: Szokolay István
  • A pályaválasztást tanácsadás

Jegyzetek

Források

További információk

  • A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.