Dr. Somogyi (Spitzer) Lajos (1868–1910)[4] orvos és Kohn Berta fia.[5] Zenei előtanulmányai (hegedű, zongora) után a budapesti Zeneakadémián 1935-ben végzett Kodály Zoltán (zeneszerzés) növendékeként. 1935-ben Brüsszelben Hermann Scherchen tanítványa volt. 1932-től 1936-ig a Budapesti Hangversenyzenekar hegedűse volt. 1936-ban vezényelte első hangversenyét a Zeneakadémia nagytermében, majd holland, belga, olasz városokban és Bécsben szerepelt.
1939-ben megalapította a zsidótörvények miatt állás nélkül maradt muzsikusok számára megélhetést nyújtó Goldmark Zenekart, amelynek vezetője is lett. 1945 és 1950 között a Budapest Székesfővárosi Szimfonikus Zenekar karmestereként működött. 1949-ben vette át a Zeneművészeti Főiskolán a karnagyképző vezetését Ferencsik Jánostól. A Zeneakadémián alkalmazott „Somogyi-módszer" a Scherchen által megalapozott pedagógia nagyszerű és inspirált továbbfejlesztése volt. 1951-től 1956-ig a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere volt.
1956-ban elhagyta Magyarországot és előbb Nyugat-Európában, majd az 1960-as évektől az Egyesült Államokban dolgozott. 1964 és 1970 között a New York Állam-beli Rochester Symphony Orchestra zeneigazgatója volt. Az 1970-es években visszatért Európába és Genfben telepedett le. le. Tanított a sienai Accademia Musicale Chigianán, valamint 1979 és 1982 között a szombathelyi Bartók Szemináriumon.
Magánélete
Házastársa Laub Jakab és Winternitz Hildegard lánya, Julianna volt, akit 1933. október 24-én Budapesten vett nőül.[6]
Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1965
Búcsúzunk (1988. július 1.) Muzsika, 31. évfolyam, 7. szám
