Somló István (színművész, 1902–1971)

Somló István
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban. (1931)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban. (1931)
SzületettSzontágh István
1902. május 8.[1]
Szolnok[2]
Elhunyt1971. április 5. (68 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Nemzetiségemagyar
SzüleiSomló Jakab
Berger Sarolta
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1923)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (Tor-181. fülke)[4]
Színészi pályafutása
Aktív évek1923 – 1962
Tevékenységszínész
Díjai
Kossuth-díjak
1957
Kiváló művész-díj
1962
Érdemes művész-díj
1956
A Wikimédia Commons tartalmaz Somló István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az 1902-ben született színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Somló István (egyértelműsítő lap).

Somló István (született Szontágh) (Szolnok, 1902. május 8.[5] – Budapest, 1971. április 5.) Kossuth-díjas magyar színész, színpadi- és rádiós rendező, színigazgató, érdemes és kiváló művész.

Pályája

Somló (Szontágh) Jakab/Jenő pénztári titkár és Berger Sarolta gyermekeként született. 1923-ban végzett a Színművészeti Akadémián, a Renaissance Színházhoz szerződött. A Belvárosi Színház tagja volt 1924 és 1926 között, 1926-ban a Vígszínház tagja lett. 1928-tól 1931-ig a Színészújság és a Népszava újságírója volt. 1939-ben házasságot kötött Fleischmann Oszkár és Krausz Margit lányával, Mártával.[6] A második világháború alatt zsidó származása miatt nem játszhatott színpadon.

A háború utáni első rendezése Gorkij: Éjjeli menedékhely című darabja volt, ezzel a bemutatóval nyílt meg az új Vígszínház 1945. május 1-jén. 1948 és 1949 között Tolnay Klárival és Benkő Gyulával a Vígszínház igazgatója volt. 1949-től 1951-ig a Belvárosi Színház, 1951-től 1959-ig a Nemzeti Színház tagja volt. 1959 és 1962 között ismét a Vígszínház igazgatója volt. 1962-ben nyugdíjba vonult.

Első filmszerepe az 1935-ben készült Ez a villa eladó című filmben, utolsó filmszerepe az 1960-ban készült Virrad című filmben volt. Szerepelt rádiójátékokban és rendezett is. Nevéhez fűződik 1925-ben az első Magyarországon elhangzott rádiójáték – P. Geraldy: Szeretni – rendezése.

Színpadi szerepeiből

  • Sidney Kingsley: Az orvos....Orvos
  • Szép Ernő: Háromlevelű lóhere....Az író
  • Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely....Szatyin
  • Molnár Ferenc: A hattyú....Albert herceg
  • Molnár Ferenc: A császár... Armand Desroses
  • Molnár Ferenc: Liliom... Fogalmazó
  • J. B. Priestley: Váratlan vendég....Coole felügyelő
  • Illyés Gyula: Fáklyaláng....Aulich Lajos
  • George Bernard Shaw: Warrenné mestersége....Praed
  • George Bernard Shaw: Pygmalion....Higgins
  • Molière: A képzelt beteg... Béralde
  • Jean-Paul Sartre: Főbelövendék klubja....Jules Palotin
  • Eugene O’Neill: Különös közjáték....Gordon
  • Eugene O’Neill: Mindörökké... John Loving
  • Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival....Malinka
  • Makszim Gorkij: Szomov és a többiek....Bogomolov

Színpadi rendezései

Filmjei

  • Ez a villa eladó (1935)
  • Úrilány szobát keres (1937)
  • Becsület és dicsőség (1951)
  • Gyarmat a föld alatt (1951)
  • Nyugati övezet (1952)
  • A város alatt (1953)
  • Rokonok (1954)
  • Különös ismertetőjel (1955)
  • Budapesti tavasz (1955)
  • Ünnepi vacsora (1956)
  • Mese a 12 találatról (1956)
  • Hannibál tanár úr (1956)
  • Az élet hídja (1956)
  • Két vallomás (1957)
  • A tettes ismeretlen (1957)
  • Láz (1957)
  • A császár parancsára (1957)
  • Éjfélkor (1957)
  • Sóbálvány (1958)
  • Pár lépés a határ (1959)
  • Virrad (1960)

Könyvei

  • Színészek, szerepek (1957)
  • Színészek, rendezők (1965)
  • Kor- és pályatársak (1968)

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk