Slachta Margit
Született	Slachta Margit 1884. szeptember 18. Kassa, Magyar Királyság
Elhunyt	1974. január 6. (89 évesen) Buffalo, New York, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgársága	magyar[1]
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	szerzetes, politikus, országgyűlési képviselő
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1920. március 25. – 1922. február 16.) magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 9. – 1949. május 16.)
Iskolái	Kassa Kalocsa
Kitüntetései	Világ Igaza díj (1969. február 18.)[2]
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Slachta Margit témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zadjeli Slachta Margit Borbála (vezetékneve Schlachta formában is előfordul,^[3] Kassa, 1884. szeptember 18. – Buffalo, New York, 1974. január 6.) magyar katolikus szerzetesnő, a Szociális Testvérek Társaságának megalapítója, keresztény feminista politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő. Az elvei melletti bátor kiállása miatt szállóigévé vált róla, hogy „ő az egyetlen férfi a Nemzetgyűlésben”.^[4]

A római katolikus nemesi származású zadjeli Slachta család sarja. Vezetékneve lengyelül a lengyel nemesi osztály megnevezése (szlachta), ami vélhetően nagyban hozzájárult ahhoz, hogy neve hol németes (Schlachta), hol magyaros (Slachta) kiejtés szerinti (át)írásban fordul elő (később álnévként is ezért választotta a Nemes vezetéknevet).

Lengyel származású felvidéki nemesi családba született. Öt leánytestvére közül négyen érték meg a felnőttkort. Apja, zadjeli Slachta Kálmán (1857–1936),^[5][6] a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatója, anyja, sárosi Saárossy Borbála (1855–1936^[7]). Apai nagyszülei zadjeli Slachta Miksa (1820–1893), hites ügyvéd, Nyitra vármegye fő-pénztárnoka,^[8][9] és apaji Szászy Antónia (1821–1905) voltak.^[10][11] Anyai nagyszülei sárosi Saárossy Ferenc, kassai magyar királyi bányatanácsos, és Klempay Mária (1821–1884) voltak.^[12][13] Leánytestvérei, mindnyájuk hajadonként hunyt el: Slachta Irén (1888–1970), a new yorki Fordham Egyetem tanára,^[14] Slachta Borbála (1891–1961) székesfővárosi tanítónő,^[15] valamint Slachta Alice (1896–1988), aki a Szociális Testvérek szekszárdi házát vezette, majd a második világháború után kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba.^[16]

Miután a felső leányiskolát szülővárosában, a tanítóképzőt Kalocsán elvégezte, németországi tanulmányútja után a győri polgári leányiskolában tanított 1906–1907-ben, majd Budapesten, a II. kerületi tanítóképzőben. Amikor apja, 1908-ban meggondolatlan üzletpolitikája miatt válságba került, több gyermekével együtt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Margit itthon maradt, de abbahagyta a tanítást, hogy a szociális munkának éljen. Az év elején az Országos Katolikus Nővédő Egyesület Berlinbe küldte „munkásnőtitkári” tanfolyamra, ahonnan visszatérve már maga is egy nővédő szociális tanfolyam előadója lett. November 19-én az elsők között lépett be a Farkas Edith (1877–1942) által alapított Szociális Missziótársulatba.

1915-ben szociális iskolát nyitott, majd 1915. március 25-től A Keresztény Nő című katolikus egyesületi lapot szerkesztette. 1918 márciusában a lap neve Magyar Nőre változott, ami alcíme szerint A keresztény feminizmus lapja volt. Maga is cikkek sorozatát publikálta az újságban. A Keresztényszocialista Párt tagja volt, amikor az a Katolikus Néppárttal egyesülve 1918 februárjában létrehozta a Keresztényszociális Néppártot; az új pártnak szintén tagja lett, de október 28-tól már az általa szervezett Keresztény Női Tábor élén állt.

1920. február 26-án a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) vezetése a kiírt időközi választásra abszolút többséggel elfogadta a párt hivatalos jelöltjének, aminek tagja is lett.^[17] 1920. március 25-én a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották. Ő lett az első női képviselő Magyarország történetében. 1922. február 16-án véget ért a parlamenti ülésszak, s ezzel egyelőre az ő képviselői pályafutása is megszakadt. A KNEP és az Országos Kisgazda- és Földműves Párt egyesüléséből ekkor létrejött Egységes Pártba már nem lépett be, inkább nőmozgalmával foglalkozott a továbbiakban. 1923-ban néhány társával együtt elhagyta a Szociális Missziótársulatot; és megalapították saját társulatukat, a Szociális Testvérek Társaságát.

Bővebben: Szociális Testvérek Társasága

1931-től a munkásnők szervezésén fáradozott. 1934-ben lapot indított A Lélek Szava címmel, amelyben több írása is megjelent. 1933-ban megalakította a Szentlélek Szövetséget, 1937. november 3-án megnyitotta a Katolikus Női Szociális Képző nevű szociális munkás-oktató intézetet.

1940. november 8-án a Keresztény Női Tábor nevében beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében. 1941 telén tiltakozott a kőrösmezei deportálás ellen. 1942-től az egész országban ún. világnézeti kurzusokat szervezett, hogy a keresztény értékrend közvetítésével ellensúlyozza a hitleri propagandát. Miután 1943. február 8-án Szlovákia bejelentette a „teljes zsidótlanítást”, Rómába utazott, hogy személyesen sürgesse XII. Piusz pápát a cselekvésre. Rendelkezése szerint a testvérek több rendházban is bújtattak üldözötteket, köztük Heltai Jenőt, Gyarmati Fannit, valamint Rusznyák Istvánt is. A mentésben való részvétel miatt halt vértanúhalált a társaság egyik tagja, a 2006-ban boldoggá avatott Salkaházi Sára.

Mozgalmát, a Keresztény Női Tábort 1944 júliusában a Sztójay-kormány betiltotta, ami az év végétől a Demokrata Néppárton (DNP) belül működött azonos néven tovább. A második világháborút követően a DNP-vel és a Polgári Demokrata Párttal (PDP) kötött hármas választási szövetség révén pártonkívüli jelöltként 1945-ben ismét nemzetgyűlési képviselő lett, ahol a parlament alakulásakor még csak ő és a választási szövetség listáján bejutott másik politikus, Szent-Iványi Sándor (a PDP elnöke) vagyis a 409 képviselőből mindössze ketten voltak csupán hivatalosan ellenzékiek, a kommunisták ténykedéseinek okán azonban az ellenzékiek száma hamar gyors növekedésnek indult.

Nőmozgalmát az 1947-es magyarországi országgyűlési választásra azonos néven önálló politikai párttá szervezte, amelynek első (és egyetlen) elnöke lett. A nagymértékű csalások ellenére is a Keresztény Női Tábor négy mandátumot nyert. 1947. október 28-án elhangzott parlamenti felszólalását kommunista nyomásra külpolitikai érdekeket sértőnek minősítették és ezért hatvan napra kizárták az Országgyűlésből. Utolsó felszólalását 1948. június 16-án tartotta az egyházi iskolák államosítása ellen. Amikor ez megtörtént (a törvényt elfogadták) a kormánypárti képviselők elénekelték a Himnuszt, amit ő ülve hallgatott végig. Ezért a mentelmi bizottság kétszer hat hónapra kitiltotta és mentelmi jogát is felfüggesztette, ami magyarországi politikusi pályája végét is jelentette.

Indulni akart az 1949-es magyarországi országgyűlési választáson is, de a letartóztatástól tartva végül csak a május 15-i szavazáson vett részt. Június 22-én éjjel két rendtársa (Molnár Klementin^[18] és Palágyi Natália) kíséretében^[19] illegálisan Ausztriába távozott, majd szeptember 16-án Tóth Etelka álnéven az Amerikai Egyesült Államokba érkezett. Onnan Nemes Margit néven levelezett az itthon maradottakkal, illetve a Szabad Európa Rádióban Nemes Borbála néven szerepelt.

1951-ben, a hazatérés reményében visszajött Bécsbe, ahonnan, mivel hazatérése meghiúsult, 1953. május 5-én már igazi nevén az USA-ba utazott és végleg ott telepedett le. Az emigrációban is aktív maradt, megpróbált segíteni 56-os menekülteknek is. A Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el, Buffalóban.

Tiszteletére az amerikai magyarok a nyugat-virginiai Berkeley Springsben, az Alba Regia-kápolna altemplomában emléktáblát állítottak.^[20]

Sírja eredetileg a New York állambeli Lackawanna (Buffalo-tól délre fekvő kisváros) Szent Kereszt temetőjében volt.^[21] Onnan 2021. október 26-án exhumálták, és földi maradványait Budapestre szállították. Ünnepélyes újratemetését 2021. december 7-én a Fiumei Úti Sírkertben Erdő Péter bíboros celebrálta.

• 1969. február 18-án Izrael Állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, és fát ültettek emlékére a Jad Vasem kertjében.^[22]
• 1995. március 15-én ő és a Szociális Testvérek Társasága emlékérmet kapott a magyar kormánytól; május 7-én posztumusz a Magyar Köztársaság Bátorság Érdemjele kitüntető elismerésben részesítették.
• 2010. június 3-a óta Budapesten az Árpád híd és Margit híd közötti budai rakpart rész viseli nevét.[2]
• 2021. április 29. óta szervezet is viseli nevét: Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet [3]
• 2021. december 7-én szülőhazájában ünnepélyes állami és egyházi újratemetésben részesült a Fiumei Úti Sírkertben.
• 2022 februárjában A legmodernebb magyar nő címmel kiállítást rendeztek tiszteletére a Terror Háza Múzeumban.^{[23] [24]}

• Elkapott sugarak; Testvér-Szövetség, Budapest, 1928 (útiélmények az Egyesült Államokból)
• Elkapott sugarak; 2. bőv. kiad.; Testvér Szövetség, Budapest, 1928
• Captured sunbeams (Elkapott sugarak); Society of the Sisters of Social Service, Buffalo, 1980
• A puszták rejtekéből az élet centrumába; Testvérszövetség, Budapest, 1929
• From the hermitage of the desert to the center of life (A puszták rejtekéből az élet centrumába); Sisters of Social Service, Buffalo, 1973
• A Katholikus Női Szociális Képző; Szociális Testvérek Társasága, Budapest, 1938
• Pünkösdi tűz; fel.szerkesztő: Slachta M.; Szentlélek Szövetség, Budapest, 1944

• 

  A megszentelő szeretet küldetésében. Kiadó: Szociális Testvérek Társasága Erdélyi Kerülete. Nyomda: Minerva. Kolozsvár, 1944
• In the mission of sanctifying love. Manuscipt. An anthology of the spiritual confrences given to the members of the society between 1933–1938; Sisters of Social Service, Tonawanda, 1973
• A megszentelő szeretet küldetésében. Válogatás Slachta Margit tanításaiból (szerk. Berkecz Franciska). Szociális Testvérek Társasága, Salkaházi S. Alapítvány, Budapest, 2019
• Sugárzó élet. Válogatás Slachta Margit testvér gondolataiból; vál. Söjtöry Ágota; Szociális Testvérek Társasága Magyarországi Kerülete, Budapest, 1993
• Slachta Margit beszédei a magyar parlamentben. (Szerk.: Petrás Éva – Schlachta Boglárka Lilla – Szabó Róbert): Gondolat Kiadó, 2021. ISBN 9789635562138. Online: [4]

• Életrajza] a Holokauszt Magyarországon honlapján. www.holokausztmagyarorszagon.hu
• Életrajza az 56-os Intézet honlapján
• Életrajza a Nemzetgyűlési Almanach 1920-1922-ben
• Életrajza a Nemzetgyűlés Almanachja 1945-1947-ben, Budapest, 1999
• Rövid életrajza a Magyar életrajzi lexikonban. mek.oszk.hu
• Összegyűjtött írásai, beszédei Archiválva 2016. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben a szociális testvérek honlapján – http://szocialistestverek.hu

• Palkó Magda: Slachta Margit. In: Politikuspályák. Kossuth Kiadó. 1984. 146-154. old. (Ez az életrajz eredetileg a Társadalmi Szemle 1983/4-es számáan jelent meg, a 89-94. oldalakon)
• Balogh Margit: Slachta Margit és a keresztény nőkép. In: Rubicon, 2009. (20. évf.) 4. sz.
• Balogh Margit: Slachta Margit. RUBICONline, 2009. [2016. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
• Slachta Margit: Elkapott sugarak ELBIDA projekt
• Slachta Margit-évforduló: emlékmisét tartanak vízkeresztkor. Magyar Kurír, 2014. január 5. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
• eszengé: Választási plakátok 1947 - I. Keresztény Női Tábor. Üzemi híradó blog, 2013. április 27. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
• Galamb a héják között. feminfo, 2014. január 6. [2014. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
• László Ferenc: A szürke nővér - Slachta Margit (1884-1974). Magyar Narancs, 2009. december 17. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
• Slachta Margit szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány. [2016. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
• Slachta Margit, az első magyar nőképviselő politikai működése; Keresztény Női Tábor, Budapest, 1922
• The spirit of Margaret Slachta lives on. 1884–1974; Sisters of Social Service, Buffalo, 1984
• Szerencsés Károly: Tizenhárom életrajz. Barankovics István, Kádár János, Kéthly Anna, Kovács Imre, Mindszenty József, Nagy Ferenc, Nagy Imre, Rákosi Mátyás, Slachta Margit, Sulyok Dezső, Szakasits Árpád, Tildy Zoltán, Veres Péter; Tankönyvkiadó, Budapest, 1990
• Mona Ilona: Slachta Margit; Corvinus, Budapest, 1997
• Mona Ilona: Slachta Margit (.hlp, .txt). Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár, 1997. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
• Anicia Mona: Sister Margaret Slachta’s Christian Public Life. Society of the Sisters of Social Service, Buffalo, NY 14214 (2003.)
• Slachta Margit lelki öröksége, 1-3.; szerk., szöveggond. Berkecz Franciska; Salkaházi Sára Alapítvány–Szociális Testvérek Társasága, Budapest, 2011–2013
• Carol Rittner; Stephen D Smith; Irena Steinfeldt; Yehuda Bauer: The Holocaust and the Christian world : reflections on the past, challenges for the future. New York : Paulist Press, 2019. ISBN 9780809153640
• Maria Schmidt: Margit Slachta’s Activities in Support of Slovakian Jewry 1942–1943. In: Holocaust Genocide Studies. Band 5, 1990, Heft 1, S. 67–72.
• Schlachta Boglárka: Slachta Margit, az első magyar képviselőnő. In: Parlamenti Szemle, 2020. (5. évf.) 1. sz. 173–178. old.
• Schlachta Boglárka Lilla: Slachta Margit karakterisztikája az ügynöki jelentések tükrében. In: Egyházfórum, 2018. (33. évf.) 4. sz. Archiválva 2022. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• M. Balázs Ágnes: A köztársaság ellenzéke: Slachta Margit érvelése a Nemzetgyűlésben az 1946. évi I. törvénycikk kapcsán. In: Acta humana: emberi jogi közlemények, 2017. (5. évf. (új folyam)) 1. sz. 39-50. old.
• Balogh Margit: Margit Slachta, une réligieuse du travail social dans la vie publique. In: Hungarian Studies, 2015. (29. évf.) 1-2. sz. 193–203. old.
• Szécsi József: „Megtagadok minden közösséget a földi bálvány-istenekkel és a sátán hitvallásával: a gyűlölettel!” Slachta Margit a szlovák zsidókért. In: Egyházfórum, 2010. (25. évf.) 4-5. sz. 47-53. old. Archiválva 2022. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Majsai Tamás: Egy epizód az észak-erdélyi zsidóság második világháború alatti történetéből : Slachta Margit fellépése a Csíkszeredáról kiutasított zsidók érdekében. In: Medvetánc, 1989. (9. évf.) 1988/4-1989/1. sz. 3-33. old.
• Kiss Mária Rita: „Mások sorsát fogadd szívedbe!” Slachta Margit keresztény közéletisége. In: A modern magyar katolikus politizálás arcképcsarnoka, Gondolat Kiadó, 2019, ISBN 9789636939878, 51–75. oldal
• Film készül Slachta Margitról: a rendező az egész világon elterjesztené a hírét. ATV 2019-06-30
• Angel of Mercy: The Story of Sister Margaret Slachta. 18-minute Extract from the upcoming documentary.
• Ezreket bújtatott a világháború alatt, majd a kommunizmus ellen vívott szélmalomharcot Slachta Margit. Múlt kor, 2021. szeptember 18.
• Minden a szeretet! Budapesten temetik újra Slachta Margitot
• Duna TV – Ez itt a kérdés – A nemzeti emlékezet ápolása és Slachta Margit újratemetése (2021. december 8.), video
• „Slachta Margit úttörő volt a maga korában” – Isten kezében (videó)
• A Duna TV közvetítése Slachta Margit újratemetéséről, 2021.12.08. 16:00 Archiválva 2022. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Az igazi szentek prófétai látása és tanítása – Újratemették Slachta Margitot. In: Magyar Kurír, 2021. december 7.
• „Égre felszálló nagy Te Deum” – 100 éves filmfelvétel került elő Slachta Margitról. In: Magyar Kurír, 2021. január 18.