PROFILPELAJAR.COM

	Simonyi Károly
Született	1916. október 18.; Egyházasfalu
Elhunyt	2001. október 9. (84 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Charles Simonyi
Foglalkozása	mérnök, ; fizikus, ; egyetemi oktató
Iskolái	Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1940); Erzsébet Tudományegyetem (–1940);
Kitüntetései	Kossuth-díj (1952); a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1985); Az év ismeretterjesztő tudósa (1996); a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997); Magyar Örökség díj (1998); Akadémiai Aranyérem (2000);
Sírhelye	Farkasréti temető (43-U-9)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi Károly témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a tudós-fizikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Charles Simonyi.

Simonyi Károly sírja a Farkasréti Temetőben

Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. – Budapest, 2001. október 9.) mérnök, fizikus, Kossuth-Díjas (1952) és Állami díjas (1985) kiemelkedő tudós-tanár, az MTA rendes tagja. Charles Simonyi édesapja. Munkásságát 1998-ban a Magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították.^[2]

Életrajz

Tízgyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként született. Már az alsóbb iskoláit kiemelkedő eredménnyel végezte, ezért a falu plébánosa, Kapuy Elek segítette a továbbtanulását: felkutatta egyik gazdagabb rokonát, Simonyi–Semadam Sándort, aki támogatta Simonyi Károly tanulmányait. A III. kerületi magyar királyi állami Árpád főgimnáziumban tanult. Az évkönyvek szerint 1933-ban VIII. osztály (kitűnő tanuló) ^[3] Később Simonyi-Semadam Sándor lánya, Erzsébet és a lány férje Mayer Miksa (a Ganz-gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa) vette magához őt, majd később Ernő bátyját is. A mérnök adta kezükbe a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, amelynek lelkes megoldói lettek. Az anyagi jólét miatt lelkiismeret-furdalása volt, és ezért próbálta lehetőségeit minél jobban kihasználni.

1940-ben a Műegyetemen gépészmérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. 1942-től a Műegyetem Bay Zoltán vezette atomfizika tanszékének tanársegédje. A világháború alatt amerikai, majd szovjet hadifogságba esett. Jelentősen lefogyva érkezett haza.

1946-ban részt vett a Bay által vezetett Hold-radar-kísérletben. 1948-ban a Soproni Műszaki Egyetem fizika-elektrotechnika tanszék tanszékvezető professzora lett , ahol 1951-ben megépítette az első magyar magfizikai részecskegyorsítót. Ezért a munkáért 1952-ben Kossuth-díjat kapott. A gyorsítót egy 700 kV feszültséget előállító Van de Graaff-generátor működtette. Ezt a gyorsítót 1952-ben Budapestre, a Központi Fizikai Kutatóintézetbe szállították, és feszültségét 1 millió voltra növelték.

A gyorsító jelenleg az ELTE Fizikai épületében található a Pázmány Péter sétányon. A mellette található tábla felirata:

A Központi Fizikai Kutatóintézetben 1962-ig dolgozott.

1 millió voltos Van de Graaff-típusú elektrosztatikus részecskegyorsító

Első változata a Soproni Műszaki Egyetem Elektrotechnika Tanszékén épült
700 kV-os feszültségre, protonok gyorsítására

1951 decemberében Simonyi Károly professzor és munkatársai
azzal a részecskegyorsítóval hoztak létre először Magyarországon
mesterséges atommag átalakulást.

1952-ben a KFKI Atomfizikai Osztályán átépítették, az elérhető feszültséget
1 millió voltra növelték, és elektronok gyorsítására alakították át. Elsősorban atomfizikai
alapkutatásra használták, de kísérleti jelleggel végeztek vele ipari célú
nagyenergiájú röntgen besugárzásokat is.

2001-ben a Millennium alkalmából helyreállították a KFKI Atomfizikai Osztály
utódjának tekinthető KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet munkatársai.

1949-ben létrehozott Villamosmérnöki karon 1952-től alapítója és vezetője volt a BME elméleti villamosságtan tanszékének és a KFKI atomfizikai osztályának. A KFKI-ban párhuzamosan folyt a részecskegyorsító építése és az elméleti felkészülés az atomfizikai kutatásokra. Simonyi a fúziós energiatermelés lehetőségeit és korlátait vizsgálta. Később a KFKI egyik igazgatóhelyettese Kovács István igazgató és Jánossy Lajos igazgatóhelyettes mellett. 1956-ban a KFKI ügyvezető igazgatója lett.

1956-ban megválasztották a KFKI forradalmi bizottsága elnökének. A forradalom alatt az intézményben nem történt rendbontás.

A forradalom után megindult ellene a harc. 1957. december 31-én elbúcsúzott a KFKI-tól, visszatért tanszékére A hetvenes évek elején az általa alapított BME Elméleti Villamosságtan tanszékének tanszékvezetői posztjáról is távozni kényszerült. Beosztott egyetemi tanárként folytatta a tanítást, az egyetem St. épületének 216-os szobájába került. Ez tette lehetővé egy előadássorozat során körvonalazódó, legismertebb könyvének, A fizika kultúrtörténetének a megírását, amelyért 1985-ben Állami Díjat kapott.

Később az egyetemi felvételi feladatokat kitűző bizottság elnökének kérték fel. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia soraiba választotta. 1998-ban elnyerte Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. 2000-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetést kapott.

Mindig szót emelt a természettudományos és a humán kultúra szétválasztása ellen. Ebben a tekintetben barátjához, Németh Lászlóhoz hasonlóan gondolkodott.

Simonyi alapította a Természet Világa Természet–Tudomány diákpályázatának A kultúra egysége különdíját.

Családja

Felesége, Zsuzsa, francia–spanyol szakos tanárnő. Fiai, Tamás és Károly mérnökök. Károly középiskolás korában került külföldre, később vezető szakemberként, Charles Simonyi néven járult hozzá a Microsoft sikeréhez.

Díjai, elismerései

Állami Díj (1985)
a BME díszdoktora (1991)
Tudományos Újságírók Kamarája – "Az év tudósa" kitüntetés (1996)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997)
Magyar Örökség díj (1998)
Akadémiai Aranyérem (2022)

Kapcsolódó szócikkek

Simonyi Károly-díj
Simonyi Károly Szakkollégium
2013. október 1-jén felvette a nevét a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara Simonyi Károly Műszaki Faanyagtudományi és Művészeti Kar néven.
142275 Simonyi, a 142275 sz. kisbolygó viseli a nevét

Könyvei

Könyvei több nyelven megjelentek. Az Elméleti villamosságtan c. tankönyvét német nyelvterületen ma is használják. "A fizika kultúrtörténete" c. művét a magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították (1998).

Elméleti villamosságtan (1951, 1967, 1981)
Villamosságtan (1954, 1957 – két kötetben, 1967)
Magyar-kínai elektrotechnikai szótár (1962)
Elektronfizika (1965, 1980)
Elméleti villamosságtan példatár (társszerző, 1967)
Physikalische Elektronik (1972)
A fizika kultúrtörténete; 1978, 1981, 1986, 1998, 2002
Az információtechnika fizikai alapjai – Elektronfizika (társszerző, 1997)
A magyarországi fizika kultúrtörténete – XIX. század (2001)
A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig; 5. jav., bőv. kiad., Akadémiai, Budapest, 2021

MTMT publikációs lista

Publikációs listája az MTMT-ben

Jegyzetek

↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
↑ Simonyi Károly 1916–2001. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 20.)
↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1933 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)

Források

Staar Gyula: De mi az igazság… Beszélgetések Simonyi Károllyal, Közlöny- és Lapkiadó, Bp, 1996 (Hat interjú 1979 és 1996 között)
Radnai Gyula: Simonyi Károly (1916–2001)
BME-OMIKK: Simonyi Károly (1916–2001)
Fizikai Szemle 2001/10. 322. o.: Simonyi Károly 1916–2001

További információk

Staar Gyula: Simonyi Károly, a legendás műegyetemi professzor
Staar Gyula: Gyorsítók Sopronba és Csillebércre Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Fizikai Szemle, 2011, 6. szám
Kostka Pál: Simonyi Károly Gyorsítói Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Fizikai Szemle, 2003, 2. szám
Simonyi Károly Szakkollégium (BME)
muszakiak.hu – híres magyar fizikusok
Karoly Simonyi (English biographical sketch)
[1] „A professzor” – Simonyi Károly (video, 52 perc)
Staar Gyula: Megszállottak. Öt magyar fizikus; előszó Vekerdi László; Typotex, Budapest, 1991
Staar Gyula: De mi az igazság... Beszélgetések Simonyi Károllyal; Közlöny- és Lapkiadó, Budapest, 1996
Simonyi Károly munkássága, különös tekintettel a soproni évekre, 1948–1952; szerk. Szemerey Tamás, közrem. Csóka Levente; 2. bőv., jav. kiad.; NYME Faipari Mérnöki Kar, Sopron, 2007 (A Faipari Mérnöki Kar nagyjai)
Az iskolateremtő Simonyi Károly professzor; szerk. Erdősi Gyula, Kádár Katalin; Pontus, Budapest, 2011