1907–1917 között Firenzében művészetet tanult a Királyi Művészeti Akadémián, 1914-től 1923-ig a Szépművészeti Akadémia professzora. 1923-ban VI. Ráma kérte az olasz királyt, hogy biztosítsa Corrado Ferocit, hogy tanítson Thaiföldön nyugati szobrászatot. 1933-ban megalapította Művészeti Iskoláját. Tanított művészetet, művészettörténetet, a művészet stílustant, esztétikát, műkritikát stb. Thaiföldön a modern művészet apjának tartják, alapítója az 1943-ban felavatott Silpakorn Universitynek, a Szépművészeti Egyetemnek, ahol a művészeti tanszéken festészetet és szobrászatot tanítottak. 1943–1962 között az egyetem igazgatója volt. 1944-ben megváltoztatta nevét, felvette a thaiföldi állampolgárságot, nehogy a megszálló japán hadsereg mint külföldi állampolgárt kémkedés gyanújával letartóztassa. 1949-ben megszervezte az első Nemzeti Művészeti Kiállítást, amely a thaiföldi művészek legnagyobb seregszemléjévé nőtte ki magát. A második világháborút követően többször is hazalátogatott; 1949-ben elvált feleségétől, 1959-ben Thaiföldön új házasságot kötött. 1962-ben Thaiföldön súlyos betegségben halt meg.
Művei
Bangkok legismertebb emlékművei közül soknak a tervezője:
Thaiföld modern művészetére nagy hatással volt, az oktatás területén kifejtett módszertanának hatására diákjai tisztelték, a rajongásig szerették. A művészet, a szeretet, a szenvedély területén elért oktató szerepe jelentős volt, ami egyéni alkotó munkájában is visszatükröződött. 1992-ben 100. születésnapja centenáriumán megemlékező bélyeget bocsátottak ki. Születésnapja, szeptember 15-e Thaiföldön a művészet emléknapja.
Egyik kedvenc diákja, Sanan Silakorn szobrot faragott emlékére.
.svg){kind=small}
