Édesapja: id. Sillye Jenő, sakkmester, a Hajdú kerület utolsó főkapitányának, Sillye Gábornak unokája, édesanyja Selmeczi Margit. Angyalföldi, anyai ágon nagyon vallásos családba született. Bár apja három és fél éves korában elhagyta őket, mégis apatiszteletre nevelték.[1] Sillye Jenő tizenöt éves korában már nagykórusban énekelt.
A hatvanas években Magyarországra betörő beatzene nagy hatással volt rá, gitárt vett, és elkezdett zeneiskolában gitározni tanulni, mellette plébániai kórusban énekelt.[2] Magyar–történelem szakos tanárnak készült, de hite, vallásossága (illetve azok megvallása) miatt nem folytathatta tanulmányait.
Zenei pályafutás
Sillye Jenő (a továbbiakban többnyire "művésznevén": "Jenő") életére nagy hatással volt Aimé Duval francia jezsuita atya: tőle hallott egy magnófelvételt, amelyen a pap magát gitárral kísérve énekelt. Később Duval című dalával tisztelgett emléke előtt, melyet Duval Le Seigneur reviendra című sanzonja ihletett.
Jenő, a világ első beatmiséje szerzőjének, Szilas Imrének[3] az 1967-es és 1968-as beatmiséjét követően,[4] 1969-ben, 22 évesen írta első dalát Hol van a szeretet címmel. Később egy papi lelkigyakorlaton zenés tanúságtételével elementáris hatást tett a fiatal atyákra, majd 1971 nyarán először a verőcei, majd a nagymarosi, felsőgödi és kismarosi plébánián játszotta első dalait az úgynevezett Dunakanyar-egyházközségben (Kismaros, Nagymaros, Felsőgöd, Verőce). Ezekben a dunakanyarbeli közösségekben kapta meg az első és örökre meghatározó hitbéli elhívását. Ifjúsági alkalmakon, hittanokon, szentmiséken, baráti találkozókon adta elő dalait. Kezdettől fogva beszélt, vallott is a hitéről a dalszövegekben megfogalmazott gondolatok kibontása során. Ezek a vallomások alakították ki a Magyarországon addig alig ismert, egyedi műfaját.
A találkozók rendszeressé válásával és a létszám gyarapodásával a társaság kinőtte a kisebb templomokat, és 1978-tól Nagymaros lett a találkozók helyszíne, üzembe állt a "nagymarosi lelkierőmű".[4] . Ugyanakkor a szocialista párt és az állam az egyházakra úgy tekintett,[5] mint a legjobban szervezett, legnagyobb létszámú ellenségre.[6] A "klerikális reakció" ellen folytatott hadjárat élharcosa az Állami Egyházügyi Hivatal volt,[7] mely papok áthelyezésével kívánta megbontani Jenőék közösségét. Akciójukkal azonban ellenkező hatást értek el, egyre többen keresték Jenőék koncertjeit, akinek egyre több fiatalhoz értek el dalai. Jenő barátaival hamarosan országjárásba kezdett.
Jenő idővel országos ismertségre és felekezeti hovatartozástól független nagy népszerűségre tett szert a keresztény fiatalok között.[8] Dalait mindenhol énekelték és mindmáig éneklik a keresztyén közösségekben, sokan azokat játszva tanultak meg gitározni. Eddig 11 oratóriumot és misztériumjátékot, színházi betétdalokat, 8 misét és közel 400 dalt írt. A rendszerváltás után elsőként kezdett el zenekarával művelődési házakban koncertezni.[7] 1995-ben és 1997-ben zenekarával a Petőfi Csarnokban adott telt házas koncertet.
Pályafutása egyik legnagyobb élményének tartotta, hogy II. János Pál pápa 1991. évi látogatása során a Népstadionban énekelhettek neki.[9]
Jenő 1997-ben ötvenedik születésnapját a káposztásmegyeri Szentháromság Templomban ünnepelte a 10 évvel korábban írt Jézus anyja, Mária című oratórium előadásával.
Alkotói korszakok
Jenő több száz dal mellett több nagyobb lélegzetű művet is írt. Az egységes ívű, de változatos életműben komoly hangsúlyváltások is történtek. Zenei szempontból az 1969-76 között írt dalai képezik az I. korszakot. Az ekkoriban születő énekek egyszerűek, a szövegek közérthetőek.[2]
A II. korszak 1976-tól 1984-ig tartó időszakában végleg kialakul Jenő saját, lírai dallamosságra épülő stílusa. E korszak újdonságot is hoz az életműben: alkotópárjával, Kovács Gábor papköltővel[10] ez idő tájt kezd foglalkozni nagyobb zenei formákkal, s több oratorikus művet írnak közösen.[4]
1984-től a III. korszakban meghatározóan újra Jenő írja a dalai szövegét, ezek az újabb szövegek letisztultabbak, még közvetlenebbek a korábbiaknál, a rendszerváltozás hozta "változásokat is megénekli egy-egy dalban, nemzeti elkötelezettségéről bizonyságot téve (Szállj, dalom, Épül az Ország, Szép, új remény stb.)".[2] Zenéjét már a kiforrott stílus jellemzi.
Jenő ezt követő, máig tartó alkotói korszakát is a változatosság jellemzi. Ma is aktívan énekel és alkot. Meghatározó, műfajteremtő a keresztény beatzenei mozgalomban. Lírai beállítottságából fakadóan zenéjére a dallamos beatsláger, lelki alapállására pedig a személyes, hiteles imádság kifejezése illik leginkább.[2]
Elismerések
2007. május 28-án, pünkösdhétfőn, Erdő Péter Esztergom-Budapesti bíboros, prímás érsek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított Pro Ecclesia Hungariae díjat adta át neki. A testület ezzel a kitüntetéssel ismerte el a zenész több évtizedes, áldozatos szolgálatát, melyet a magyar egyházi zene, az ifjúsági pasztoráció és az országhatárokon is túlnyúló evangelizáció terén fejtett ki.[11]
Jenő 2016. november 10-én Magyarország keresztény könnyűzenei díját, a Szikra-díj életműdíjat vehette át.[13]
2017. április 22-én Erdő Péter bíboros adta át az elkötelezett, Egyházat támogató munkájának elismeréseként a Szent Adalbert-díj nagyérem fokozatát.[14]
Család
Nős, felesége Gerber Julianna. Öt gyermeke és kilenc unokája van.[1]
Művei
Dalok
1969
Hol van a szeretet
Ki tudná megnondani (Glória)
Kisfiam (Sanctus)
Elindult egy napon (Agnus)
Nincs vége
1970
Kis gyertyaláng
Tavasz és nyár
Egy kicsi dal
Ment a lány
Nincs megállás
Elindult az áldozat
1971
Quo vadis (A város már…)
Mária, jó anyánk
Itt vagyok végre
Jó lenne
Ki kérdezte már?
Ma Hozzád száll
Karácsony (Csillag gyúlt)
1972
Várunk rád
Jöjj el
Jó Uram, megyek már
Az emberhalász panasza (szöveg: Gerber György)
Égő, tüzes parázs
Boldog mosoly
Úgy várlak én
1973
Volt egyszer egy király
Felelősség és áldozat
Ha lehetne (zene: Pirositz György)
Csak a Tied legyen
Testvérem, segíts nekem
Azt szeretném (Örökség)
Az a szép ebben
Áldj meg!
Gyerekké kell lennem
Jézusom én szeretlek
Kicsi vagyok én
Állj közénk
Fehér madár
Csak a szeretet
A Mennyei Atya
Napfény-dal
1974
Testvérem, gyere velem
Apokrif ima (Oldani Uram)
Támadj föl szél!
Boldogság, öröm (Ha valaki látja az arcomat)
Köszönöm neked, Istenem
Szeretünk téged Mária
Hűség
Most már látom, Jézus
Csillag ég az éjszakában
1975
Tüzet adtál a kezembe
Szeress!
Nekem nem mindegy
1976
Mutasd meg magad
Jézus néz rám
Hogy lehet néma
Mielőtt egyet lépnél
Téged Isten dicsérünk
Úgy kellene egy új dal
Gyertyaláng
Én vagyok
Dávid király
Példázat a magvetőről / Magvető
Margit
Csipkebokor
Mutasd meg nekünk az Atyát
Miki Pál
Ugandai vértanúk
Jézus anyja (Mária-litánia)
1977
Mersz-e dönteni?
Hétköznapok Szentlelke
Az Isten szeret
1978
Áldott az Úr! (A Tarziciusz misztériumjáték betétdala lett utólag)
Föltámadt! Alleluja! (A Kristályóriás misztériumjáték betétdala lett később)
1979
Győzött az élet (Kristályóriásból)
1980
Imre
Jöjj, Szentlélek
Gellért
A mélyből kiáltok
Dicsőség
Szent vagy
Isten báránya
Szeretet-himnusz
1981
Embertől emberig – Tekintet nélkül
Arcodon érzed
Nem mindig az a győztes
Száll az ének
Tárd ki a karod
Békesség legyen velünk
Hála legyen
Fecske-country (Az újpesti Fecske regnumi csoport indulója)
1982
Nézzétek az ég madarait
A csend himnusza
Jónás Imája
1983
Éjszakában éltem
Igen, legyen!
Mentsd meg a lelkem
Te vagy az út, az igazság
Segíts, Istenem (A Földről az égre)
A világnak Krisztus kell
1984
Tiszta szíves alkoss
Boldog az ember
Ismerj meg (Szöveg: id. Ott Rezső)
Irgalmas Isten
1985
Tiszta forrás nyílj meg
Fényesség a damaszkuszi úton / A damaszkuszi úton
Testvérem láss
Krisztus Király
1986
Mit sem aggódom
A Duna mellett
Jézus szíve
Ó drága Jézusunk
Legyünk mindnyájan egy
1987
Hiszek
Duval
1988
Áldja az Urat minden nép(Örökké)
A föld és az ég (Tied vagyunk)
Hála neked
Szent István király (István)
1989
Aludj kicsi fiam
1990
Szállj dalom!
Magyar szentek litániája
1991
Uram örökségem és kelyhem
1992
Álmaimból, lelkemből
Múlnak az évek
1993
Szép, új remény
A szél zúgása (Tüzes szárnyakkal)
Épül az Ország
A fény gyermekei
1994
Ha egyszer majd
1995
Nézd, előtted állok
1998
Szent Ferenc imája (Dicsőség a magasságban)
1999
Van még egy dal
Éjszaka
Miatyánk 1914.
2000
Krisztus a jövőnk
Köszöntő
Egy hangszer voltam
2001
Szép a világ
Látható az Isten
2002
Szimpozion
2003
Úgy kell ez a fény
Könyörgés
Akik az Úrban bíznak
Új tavaszért
Kereszten szenvedő Krisztusom
Kárpátalja
A Mennyország felé / Útban a Mennyország felé
Jézus hív és vár (Gyere kicsi barátom)
Karácsony felé
2004
Énekeljetek!
Szép Magyarországért
Áldás
Örökké
Jöjj
Válaszd az életet!
Életem útján
Az élet kenyere
2005
Szólj hozzám
Alleluja!
2007
Reményt és jövőt adj
Mi összetartozunk
Erzsébet
2008
A damaszkuszi úton
Testvérem, láss
2009
Hittel, reménnyel
Köszöntő
Szerelmes dal
2014
Két nyárfa
2016
Te vagy az én utam (2016.07.11)
Jézus szent teste (2016.07.15)
Hiszek benned irgalmas Istenem (2016.07.17)
Áldott legyél (2016.08.06)
2017
Eucharisztikus Himnusz
2018
Imádunk és áldunk
Áldott Jézusunk
Oratóriumok, misztériumjátékok, színházi betétdalok
Értem is meghalt a kereszten (oratorikus passió, 1972)
Weöres Sándor-dalciklus (1974)
Boldog herceg c. színdarabhoz betétdalok (Oscar Wild meséje alapján, 1977)
Keresztút (dalciklus a templomi keresztút-állomásokhoz, 1977)
Tégy szívedre pecsétnek (misztériumjáték Szent Tarzíciuszról, 1977)
Perzsa oratórium (a napkeleti bölcsek látogatásáról és a Szent Család egyiptomi meneküléséről, 1982)
Jól csak a szíveddel látsz (dalciklus A. de Saint-Exupéry A kis herceg című műve alapján, 1982)
Szonettkoszorú (dalciklus a keresztút állomásaira, 1983)
Jöjj, Lángoló! (pünkösdi misztériumjáték, 1984)
Jézus anyja, Mária (oratorikus dalciklus, 1987)
Az Értem is meghalt a kereszten és a Jézus anyja, Mária c. művek szövegét is Sillye Jenő írta; a Keresztút, Tégy szívedre pecsétnek, Perzsa oratórium, Kristályóriás, Jól csak a szíveddel látsz, Szonettkoszorú és Jöjj, Lángoló! c. művek szövegét pedig Kovács Gábor papköltő (1940–2020).
