Sebestyén Kálmán (Alsójára, 1938. december 8. – Budapest, 2018. december 26.^[1]) erdélyi magyar történész, pedagógus, művelődéstörténész.

Középiskolai tanulmányait Kolozsváron, a Brassai Sámuel Líceumban végezte. 1963-ban a BBTE Törté­nelem–Filozófia Karán szerzett tanári oklevelet.

1964–71 között Magyarbikalon, 1972–80 között Körösfőn tanított, ugyanitt iskolaigazgató is volt. 1980–86 között történelemtanár volt Kolozsváron.

1987-ben áttelepült Magyarországra. Budapesten a Postamúzeum történész főmunkatársa (1988–96). 1992-ben a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar történelemből doktorátust szerzett. 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia a neveléstudomány kandidátusává nyilvánította, az MTA köztestületének tagja.

Első írása az Igazságban jelent meg 1969-ben. Tudománynépszerűsítő, néprajzi vonatkozású írásokat és könyvismertetéseket közölt a Korunk, A Hét, Művelődés, Honismeret, Kalotaszeg, Erdélyi Magyarság, Nyelvünk és Kultúránk hasábjain. 2000-től a Honismeret c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

• Kalotaszeg népoktatása a XV. századtól 1848-ig (in: Művelődéstörténeti tanulmányok, Bukarest, 1979);
• A kalotaszegi fafaragás története (in: Korunk Évkönyv 1979. Kolozsvár, 1979);
• A „kölcsönös tanítás” módjának elterjedése Erdélyben (Honismeret, Budapest, 1992/4);
• A Vajda­hunyad–zarándi református egyházmegye népoktatása a XVIII. század második felétől 1848-ig (in: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, Budapest, 1994);
• Kolozsvári posták a XVI. század végén (in: Postai és Távközlési Múzeum Alapítvány Évkönyve. 1994)
• Az erdélyi református népoktatás reformja a 18. század végén (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, Budapest, 1997);
• Román iskolák Észak-Erdélyben. 1940–1944 (Limes, 1998/4);
• A Romániai Magyar Népi Szövetség belső ellenzékének felszámolása. A Decsy-ügy (Világtörténet, Budapest, 1996. május–június);
• Kalotaszeg népi építészete a 18. században. Ház és ember : a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Évkönyve, Szentendre 1998);
• Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka élete és munkássága (in: A Néprajzi Múzeum Évkönyve 1998. Budapest, 1998);
• Történetkutatás a Bolyai Tudományegyetemen 1945-1959 között. (In: A Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem. Budapest, 1999);
• Magyar rádió Kolozsváron 1940-1944 között. Honismeret,(2000/6);
• Erdély unitárius népoktatása a 18. század második és a 19. század első felében. (in: Ráday Gyűjtemény Évkönyve, Budapest, (2005);
• Romániai magyar iskolázás a Ceauşescu-korszakban (1965-1989). Honismeret (2006/2);
• Kolozsvári egyetemek küldöttsége Debrecenben 1956-ban. Művelődés, (2006/10);
• Az inaktelki Tárkányiak kolozsvári betelepedése. (Erdélyi Múzeum (2008/3-4);
• A Kolozsvári 38. honvéd gyaloghadosztály Galiciában 1914-16-ban (Honismeret, Budapest, 2014/6);
• Erdély római katolikus népoktatása 1780-1848 között (Köznevelés, Székesfehérvár, 2015/3-4);

• A Kolozs-Kalotai (Kalotaszegi) református egyházmegye népoktatásának adattára a XV. századtól 1900-ig (Budapest, 1993)
• Erdély református népoktatása 1780–1848 (Budapest, 1995)
• Magyarbikal története (Magyar­bikal, 1996)
• Körösfői Riszeg alatt. Egy kalotaszegi település évszázadai; Akadémiai, Bp., 2007

• Pedagógiai ki kicsoda, Főszerk. Báthory Zoltán - Falus Iván (Budapest 1997)
• Erdélyi magyar ki kicsoda, Főszerk. Stanik István (Nagyvárad, 2000)
• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3  

• Herédi Gusztáv: Példamutató adattár. I–II. Romániai Magyar Szó, 1993. április 16–17, 19.
• Bajkó Mátyás: Olvasónaplómból. Sebestyén Kálmán újabb Erdély-kötetéről. Erdélyi Tükör (Debrecen) 1995/3–4.
• Aniszi Kálmán: Ahol az iskola létkérdés. Beszélgetés dr. Sebestyén Kálmánnal. Kapu, 1996/3;
• Egyed Ákos: Erdély református népoktatása 1780–1848. Erdélyi Múzeum, 1996/3–4.
• Aniszi Kálmán: A Bolyai Tudományegyetem utolsó esztendeje. Beszélgetés dr. Sebestyén Kálmán (Hitel, Budapest, 1999.3);