Sebes László (Szeghalom, 1905. május 9.[1] – Dachaui koncentrációs tábor, 1945 májusa) műszerész, pártmunkás.
Élete
Apja Sebes (Spät)[2] Bernát Béla szarvasi születésű tanító, anyja Diamant Berta, vallása izraelita.[1] Egyik testvéréhez, Sebes Istvánhoz hasonlóan ő is 1926-ban lett a KIMSZ tagja, majd a következő évben belépett az MSZMP-be is. 1928-ban letartóztatták, s két év fegyházbüntetésre ítélték.[3] 1930-ban szabadult, ám nem sokáig élvezhette a szabadság örömeit, ismét letartóztatták.[4] Ekkor másfél évet kapott. Szabadulása után 1931-ben a Szovjetunióba ment, s a Lenin Iskola tanulója lett. Ide később (1933-ban) István testvére is követte. 1933-ban illegálisan visszatért Magyarországra, s a következő évben ismét letartóztatták;[5] három év börtönre ítélték. Miután kiszabadult, a párt utasításának eleget téve Franciaországba, majd Németországba ment pártmunkára. 1941-ben visszatért Magyarországra, s üzemi munkásként dolgozott. 1944 márciusában deportálták Dachauba, s a tábor felszabadítása előtt egy hónappal meggyilkolták.
Családja
Testvérei: Sebes György, Sebes Pál, Sebes Imre, Sebes Sándor és Sebes István.[6][7]
Irodalom
- Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből 1929–1935. Budapest, 1964.
Jegyzetek
Források