Sebe Béla (Brassó, 1935. július 12. – Marosvásárhely, 1996. június 27.) erdélyi magyar biológus, biológiai szakíró.

Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte (1952), a Bolyai Tudományegyetem biológia–kémia szakán szerzett tanári diplomát (1957). 1959-ig Rétyen tanított, majd az IMSZ^[1] Maros megyei szervezetének aktivistája, 1961-től a marosvásárhelyi OGYI biológiai, mikrobiológiai (1965), majd járványtani (1969) tanszékén laboratóriumvezető. 1977-től haláláig az orvosi biológia és genetika tanszéken adjunktus, a tanszék magyar előadója.

Foglalkozott a zöld algák tenyésztésével, kísérleti állatok beltenyésztésével, gyógynövények mikroszkopikus szerkezetének és antibiotikus hatásának vizsgálatával, a hepatitis A-vírus és a bélbaktériumok kórisméjével, valamint hisztokémiai, humángenetikai és járványtani kérdésekkel. Közel száz dolgozata az Orvosi Szemle, Revista Medicală, Igiena, Dermato-Venerologia, Viaţa Medicală, Studii şi Cercetări Infra­microbiologice, Orvostudományi Értesítő c. folyóiratokban jelent meg.

• Biológia-genetika jegyzet egyetemi hallgatók részére (Marosvásárhely, 1986).
• Genetica medicală – Lu­crări practice c. gyakorlati jegyzet (társszerző, Marosvásárhely, 1988).
• Bedő Sándorral együtt fejezetet írt A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés 50 éve c. kötetbe (Budapest, 1995).

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3