A seb a test kültakaróján mechanikus okból esett folytonossági hiány. Gyakran vérzéssel jár. A seb behatolási kaput képez a kórokozók számára, ezért fontos a vérzéscsillapítás után a seb fertőtlenítése (jódos, benzines, alkoholos lemosás), steril kötéssel való ellátása. A sebek osztályozhatók elhelyezkedésük, alakjuk, mélységük, méretük, a keletkezésük oka vagy a fertőzöttség szintje szerint.
Fajtái
Horzsolt (Abrasio): fájdalmas, ritkán fertőződik, jól gyógyul
Vágott és metszett seb (Vulnus caesum et scissum): a seb széle egyenes, a vérzés erős, fertőzésveszély csekély, jól gyógyul
Metszett: a seb széle egyenes, a sebet okozó eszköz pontosan merőleges a sebre, erős vérzés, csekély a fertőzésveszély, jól gyógyul
Szúrt seb (Vulnus Punctum): nagy fertőzésveszély, vérzés erőssége változó, szúrt csatorna mélysége nehezen megállapítható
Repesztett seb (Vulnus Ruptum): az okozó eszköztől távolabb szakad meg a bőr, a seb szélei egyenetlenek, nehezen gyógyul, nagy fertőzésveszély, csekély vérzés, a hematoma (vérömleny) is ide tartozik
Szakított seb (Vulnus Lacerum): kiterjedt-tátongó lebenyes seb, benne rejtett tasakok vannak
Harapott seb (Vulnus Morsum): látszódnak a fognyomok, vérzés erőssége változó, nagy fertőzésveszély (pl.: veszettség), fertőtlenítőt a sebbe kell önteni
Lőtt seb (Vulnus Sclopetarium): a bemenet egyenes szélű, a kimeneti nyílást (ha van ilyen) keresni kell, nagy fertőzésveszély, belső szervek sérülhetnek
Roncsolt seb (Vulnus lacerocontusum): a zúzott és szakított seb keveréke