Schrems

Schrems
Schrems főtere
Schrems főtere
Schrems címere
Schrems címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásGmündi járás
Irányítószám3943
Körzethívószám02853
Forgalmi rendszámGD
Népesség
Teljes népesség5404 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság532 m
Terület60,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 47′, k. h. 15° 04′48.783333°N 15.066667°EKoordináták: é. sz. 48° 47′, k. h. 15° 04′48.783333°N 15.066667°E
Schrems weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schrems témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Schrems osztrák város Alsó-Ausztria Gmündi járásában. 2018 januárjában 5404 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Schrems a Gmündi járásban
A schremsi kastély
A schremsi Mária mennybemenetele-templom
A Szt. Félix-szökőkút
A Wackelstein

Schrems Alsó-Ausztria Erdőnegyedének (Waldviertel) északi részén fekszik, a Braunaubach folyó mentén. Területének 49,2%-a erdő. Az önkormányzat 14 települést egyesít: AAnderlfabrik (0 lakos 2018-ban), Ehrenhöbarten (49), Gebharts (140), Kiensaß (33), Kleedorf (193), Kottinghörmanns (376), Kurzschwarza (86), Langegg (225), Langschwarza (242), Neulangegg (42), Neuniederschrems (50), Niederschrems (480), Pürbach (240), Schrems (3248). A kataszteri közösségek Ehrenhöbarten, Gebharts, Kiensass, Kottinghörmanns, Kurzschwarza, Langegg, Langschwarza, Niederschrems, Pürbach és Schrems.[2]

A környező önkormányzatok: délkeletre Hirschbach, délre Kirchberg am Walde, délnyugatra Hoheneich, nyugatra Gmünd, északnyugatra Brand-Nagelberg, északra Amaliendorf-Aalfang, északkeletre Heidenreichstein, keletre Vitis.

Története

Schremset 1200 körül alapították. Nevét (Schremelize) akkor még a Braunaubach folyóra is használták és írásban először 1179-ben említik. Nem ismert, hogy a települést nevezték el a folyóról vagy fordítva.

1410 körül már megemlítik sörfőzdéjét; ekkor már bíróság működött Schremsben. 1582-ben II. Rudolf császár címert adományozott a településnek. A 17. században, nagyjából a kastély építésével egy időben I. Lipót mezővárosi rangra emelte Schremset.

1680-ban pestisjárvány érte el a települést, 1772-ben és 1871-ben egy-egy tűzvész pusztított; utóbbinak 40 ház, az iskola és a templom esett áldozatául.

1936-ban Schrems városi rangot kapott. A második világháborúban a város polgárai közül 195-en estek el (a mai területét tekintve 344-en).

1984-ben egy rendkívül erős szélvihar több épületet megrongált, 2002-ben pedig a magas árvíz öntötte el a város egyes részeit.

Lakosság

A schremsi önkormányzat területén 2018 januárjában 5404 fő élt. A lakosságszám 1971 óta (akkor 6033 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 94,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 0,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 87,3%-a római katolikusnak, 1,5% evangélikusnak, 4,5% mohamedánnak, 5,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a törökök alkották 3,9%-kal.

Látnivalók

  • az 1635-ben épült schremsi kastély
  • a schremsi Mária mennybemenetele-plébániatemplom
  • a langeggi Mária mennybemenetele-plébániatemplom
  • a langschwarzai Szt. Egyed-plébániatemplom
  • a városi múzeum
  • az 1750-es Szt. Félix-szökÅ‘kút
  • a 16. századi pellengér
  • a Scremsi-láp natúrpark és kilátója
  • a Waldvierteli Művészeti Múzeum
  • a Wackelstein védett sziklaalakzat

Testvértelepülések

Jegyzetek

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Schrems (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztÅ‘it annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzÅ‘i jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplÅ‘ információk forrásmegjelöléseként.