Savazidok kitűnő hozammal, enyhe körülmények között szintetizálhatók számos karbonsavból és nátrium-azidból trifenilfoszfin és triklóracetonitrilkatalizátor jelenlétében.[3] Másik lehetőség alifás vagy aromás aldehidek jód-azidos reakciója, melyhez utóbbit nátrium-azid és jód-monoklorid acetonitriles reakciójában állítanak elő.[4]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Acyl azide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑ (2008) „Direct Synthesis of Acyl Azides from Carboxylic Acids by the Combination of Trichloroacetonitrile, Triphenylphosphine and Sodium Azide”. Synlett. DOI:10.1055/s-2008-1077979.
↑ (2003) „Radical Azidonation of Aldehydes”. The Journal of Organic Chemistry68 (24), 9453–5. o. DOI:10.1021/jo035163v. PMID14629171.
↑Curtius, T. (1890). „{{{title}}}”. Ber.23, 3023. o.
↑ (1894) „20. Hydrazide und Azide organischer Säuren I. Abhandlung”. Journal für Praktische Chemie50, 275. o. DOI:10.1002/prac.18940500125.
↑Smith, P. A. S. (1946). „{{{title}}}”. Org. React.3, 337–449. o.
↑ (1988) „Azides: Their preparation and synthetic uses”. Chemical Reviews88 (2), 297. o. DOI:10.1021/cr00084a001.
↑A. Darapsky (1936). „Darstellung von ?-Aminosäuren aus Alkyl-cyanessigsäuren”. J. Prakt. Chem.146 (8–12), 250. o. DOI:10.1002/prac.19361460806.
↑ (1915) „Über das Hydrazid der Cyanessigsäure, Isonitrosocyanessigsäure und Nitrocyanessigsäure”. J. Prakt. Chem.92, 297. o. DOI:10.1002/prac.19150920117.