A tartomány nevét a Saskatchewan folyóról kapta. A folyó neve a kríkisiskāciwani-sīpiy szavakból ered („gyors folyású folyó”).
Földrajza
A tartomány nagyjából téglalap alakú; oldalait szélességi és hosszúsági körök mentén húzták meg. Keleti határa a 19. század végi kiigazítás miatt kidudorodik. Ekkor ugyanis Nyugat-Kanada területeit mezőgazdasági és egyéb célokra egy négyzetmérföldes szekciókra bontották. Saskatchewan az egyetlen kanadai tartomány, amelynek egyetlen határát sem földrajzi fizikai elemek (pl. folyó stb.) alapján állapították meg. Egyike annak a két tartománynak, amelynek nincs tengerpartja (a másik Alberta).
Noha európai eredetű prémvadászok már évszázadok óta jártak errefelé, a területet csak az 1850-es, 1860-as évek tudományos expedíció tárták fel. 1870-ben lett hivatalosan Kanada része. 1874-ben alapították az Északnyugati Lovasrendőrséget, amelynek fontos szerepe volt a kormány hatalmának biztosításában. Európai származású emberek első településeiket az 1880-as években alapították a Canadian Pacific Railway építéséhez. A kanadai kormány a vasúttal megközelíthetővé vált vidékeken az indiánoktól elvett földön ingyen adott birtokot a letelepedőknek. A telepesek beáramlása 1910-ben érte el csúcspontját. Saskatchewan tartományt 1905-ben alapították. Gazdasági életének legfontosabb ágazata azóta is a mezőgazdaság.
Népesség
Legnépesebb települések
Saskatchewan legnagyobb városai népesség szerint (2021)[3]
A tartomány délkeleti részén Eszterházy Pál 1886-ban alapította meg az eredetileg Kaposvárnak nevezett települést, amit róla később Esterhazynak neveztek át.
1905 és 1914 között az öt bukovinaiszékely faluból közel 600 lakos kivándorolt Kanadába, és Saskatchewan tartományban telepedtek le. Megalapították Székelyföld községet, melynek mai neve Arbury, Punnichy és Regina városok közelében.[4]