Sarlay Soma

Sarlay Soma
Született1872
Elhunyt1955 (82-83 évesen)
Foglalkozásagenealógus
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagysarlói Sarlay Soma (1872 – 1955) genealógus, államtudor, miniszteri tanácsos.

Élete

Szülei Sarlay Pál (Paul; 1834?-1903) földbirtokos, megyebizottsági tag[1] és ragályi Halászy Franciska (1840-1913),[2] testvérei Helén és Irén (Prileszky Istvánné) voltak.

Az 1890-es években a losonci főgimnáziumban tanult.[3] 1901-ben tiszteletbeli szolgabiró, 1903-ban belügyminiszteri tisztviselő. 1904-ben téglagyárát építtetett az ajnácskői vasútállomás közelében. 1911-ben részvénytársasággá alakítja, 1913-ban pedig újat építtet.[4] A század elején Besztercebányán szolgált, mint főispáni titkár.[5] 1911-től az Ajnácskői Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósági tagja,[6] majd elnöke volt.[7] 1915-ben minisztériumi fogalmazó Budapesten. 1916-ban mint segédtitkárt a belügyminisztérium a Közélelmezési Hivatalhoz rendelte.[8] 1918-ban az Országos Közélelmezési Hivatal VII. főosztályán ügyosztály-vezető.[9] 1919 októberében miniszteri titkárként a Szilvaközpont felszámoló bizottságának elnöke lett.[10]

1915-től Dőry Ferenc ajánlására tagja lett a Magyar Történelmi Társulatnak.[11] 1938-ban tagja lett a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgató-választmányának.[12]

Hagyatéka a Magyar Nemzeti Levéltárban P 2182 szám alatt található. 1896-ban Nagy Ivánnak írt levelet.[13]

Művei

  • 1903 Gömör-Kishont vármegye nemes családai. In: Borovszky Samu (szerk): Gömör-Kishont vármegye, 632—660. (tsz. Reiszig Ede)
  • 1933 A Sturman-család eredete. Turul 47, 35-36.
  • 1934 Madách Imre nagyatyjáról. Irodalomtörténeti közlemények 44/3, 305-306.
  • 1934 A hosszú török háború és a magyar jobbágy sorsa. Nemzeti Kultúra II, 101-105.
  • 1934 Madách Imre nagyatyjáról. Nemzeti Kultura II/6, 345-346.
  • 1934 Az aszódi uradalom birtoklásának története. Turul 48, 78-79.
  • 1937 Madách Imre és Fráter Erzsébet vérségi kapcsolata. Turul 1937, 43.
  • 1938 Darvas János jegyzőkönyve. Magyar Családtörténeti Szemle 1938/2–3, 55–58.
  • 1940 Az Esterházy család múltjából. Turul 1940.
  • 1940 Vattai Battha Bálint végrendelete. MCsSz 1940/1, 13–15.
  • 1941 Kármán család. MCsSz 1941/4, 88–89.
  • 1941 A Garay-család. Turul 55, 35-38.
  • 1941 Aranymíves családok a XVIII. században. MCsSz 1941/12, 269–270.
  • 1942 A Spillenberg család őse. MCsSz 1942/1, 17–18.
  • 1942 A bécsi udvar ajándékai a XVI-ik században. MCsSz 1942/2, 36–38.
  • 1942 Losonczy Gyürky István végrendelete. MCsSz 1942/3, 58–62.
  • 1942 A Köleséri család. MCsSz 1942/4, 84–86.
  • 1942 Érdekes királyi elhatározások. MCsSz 1942/5, 104–105.
  • 1942 A Jókay család és rokonsága. MCsSz 1942/6, 126–128.
  • 1942 Derencsényi György végrendelete. MCsSz 1942/8, 186–188.
  • 1942 A tékozló Géczy Pál. MCsSz 1942/12, 276–278.
  • 1943 A Fábiánfalusy család. MCsSz 1943/3, 68–71.
  • 1944 A kisapponyi Borju család. MCsSz 1944/3, 55–61.
  • Losonc földesurai (kézirat)

Források

  1. ↑ Gyászjelentése; [[Pesti Hírlap (napilap, 1878–1944)|]] 25/36, 10 (1903. február 6.)
  2. ↑ Pesti Hírlap 35/291, 18 (1913. december 10.)
  3. ↑ 1940 A Losonci M. Kir. Állami Kármán József Gimnázium Évkönyve. Losonc, 46.
  4. ↑ Honi Ipar 14/3, 19 (1913. február 1.)
  5. ↑ Magyar Kereskedők Lapja 31/37, 5 (1911. szeptember 16.); 1911 Magyarország tiszti cím- és névtára 30, 149.
  6. ↑ Központi Értesítő 36/13, 312. (1911. február 12.); 1910 Mihók-féle Magyar Compass 38/2, 1140.
  7. ↑ 1911 Mihók-féle Magyar Compass 39/1, 295; Kormos Alfréd 1915 (szerk.): Pénzügyi Compass 2. 1912-1913. Budapest, 10.
  8. ↑ Az Est 7/309, 7 (1916. november 5.)
  9. ↑ 1918 Magyarország tiszti cím- és névtára 37, 541.
  10. ↑ Budapesti Közlöny 53/146, 1 (1919. október 26.); Világ 10/119, 8 (1919. október 28.)
  11. ↑ Századok 1915, 464.
  12. ↑ Turul 1938, 43.
  13. ↑ 1971 Levéltári Szemle 21, 18.

További információk

Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!