Saint-Julien-l'Ars városa a D951-es út mentén, Poitiers városközpontjától kilenc mérföldre keletre található.
Története
A város területén a gall-római korból származó honfoglalás nyomai kerültek felszínre (műhelyek maradványai, egy faragott fej, stb.). A templom közelében egy meroving kori temetőt találtak.
Az itt található Saint Julien-i kastély a poitiers-i grófok tulajdonában volt, 964-ben a poitiers-i Szentháromság apátságnak adományozták, amely hűbérbe adta a Cléret családnak, akik a kastélyt eredetileg római keresztutak közelében és egy régi római castrum romjain építették fel, és a birtokot 1687-ig megtartották. A Chateau St. Julien l'Ars az 1860-as években Robert de Beauchamp által végzett átfogó felújítások után ma is áll. A birtokot ma a Gubelman család birtokolja és üzemelteti esküvői helyszínként, akik 2001-ben szerezték meg a birtokot.
1790 előtt Saint-Julien-l'Ars a Morthemer, Castellany és Poitiers főplébániához tartozott.
Saint-Julien-l'Ars üdvözölte a francia forradalom előrehaladását, és ennek jelképeként elültette a Szabadság fáját. Ez lett a forradalommal kapcsolatos összes nagyobb ünnep és esemény gyülekezőhelye, beleértve XVI. Lajos király kivégzésének évfordulóját is.
A 25. Vendémiaire II. évében (1793. október 16.) a Nemzeti Konvent rendelete értelmében a királyi hatalmat, feudalizmust vagy babonaságot tükröző nevű községeket felszólították, hogy változtassák meg nevüket; így a község neve La Reunionra változott.
Saint-Julien-l'Ars 1819. november 10-én egyesült Savigny-l'Evescault községgel. 1870. január 12-én újból önálló községgé lett.
Saint-Julien-l'Ars állomást 1883. június 18-án adta át az állam a Saint-Benoît-Blanc vasútvonal Mignaloux-Nouaille-Chauvigny szakaszának kihasználására.
Források
"Répertoire national des élus: les maires". data.gouv.fr, Plateforme ouverte des données publiques françaises (francia nyelven). 2021. augusztus 9.
"Populations légales 2021". Nemzeti Statisztikai és Gazdasági Kutatóintézet. december 28. 2023.
Le nom des habitants du 86 - Vienne, habitants.fr
Population en historique depuis 1968, INSEE
Bulletin du Pays chauvinois n° 15 (1976) és n° 28 (1990).
ancienne abbaye de la Trinité[permanent dead link] de Poitiers. Archives départementales
Robert Petit, Les Arbres de la liberté à Poitiers et dans la Vienne, Poitiers : Éditions CLEF 89/Fédération des œuvres laïques, 1989, p. 177.
Charles Bouyssi, Communes et paroisses d'Auvergne, mis en ligne en 2002 [1] Archiválva 2008-11-14 a Wayback Machine-ben, megtekintve 2008. november 18-án.
Népesség
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: