A zalai nemesi származású lovászi és szentmargitai Sümeghy családnak az alapítója. 1716. július 20-án a zalai közgyűlése helyettes aljegyzővé nevezte ki nemes Sümeghy Mihályt addig is, ameddig a főispán urat nem tájékoztatják a választásokról.[1]1716. szeptember 8-án hivatalosan Zala vármegye főjegyzője lett. A már nemesi származású Sümeghy Mihály a török korszak alatti vitézsége jutalmául III. Károly magyar királytól1717. július 16-án címereres nemesi levelet kapott adományban.[2][3] Sümeghy Mihály nagy valószínűseggel a középkor óta létező zalai nemesi Rédey másképp Sümeghy családnak a sarja lehetett, amelynek az ősei Rhédey Mihály és István 1570. november 23-án címeres-levelet szereztek adományban I. Miksa magyar királytól;[4] Ez a család hol Rédeyként, hol Sümeghy-ként szerepelt az évszázadok során. A zalai főjegyzői tisztséget 1727. augusztus 4-éig töltötte be.[5]
Élete
Sümeghy Mihály és Foky Judit házassága révén az alsó- és felsőbagodi földbirtok részek jutottak a Sümeghy család kezébe mivel apósa Foky János egykor megvásárolta. Sümeghy Mihály és családja Bagodban lakott, ahol tágas barokk kúriát építettek. 1727. február 17-én Sümeghy Mihály apósával Foky Jánossal együtt, Skublics Sándort (1695–1754) perelte be, aki két évvel korábban a Bagod melletti Csatfán földbirtokrészt vásárolt boczföldi Visy Istvántól, de a felpereseket, azaz a szomszédokat nem értesítette erről előzőleg, és így nem tudták volna az elővételi jogukat érvényesíteni. Mivel ez a helyzet sértette az ország törvényeit, Sümeghy Mihály és Foky János igazságszolgáltatást követeltek a királyi ítélőtáblától.[6]
↑Tóth Péter: Zala varmegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1656-1716 - Zalai gyűjtemény 72. (Zalaegerszeg, 2012) Zala vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei 1709–1716
↑Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Jakabfa-Kerkaiklód) Kányavár 11.222. 62
↑KANYAR JÓZSEF: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 8. Kaposvár 1977. Bánkuti Imre: Iratok a kurucok első dunántúli hadjáratának történetéhez (1074. január-április). Második rész. 1704. március 22-április 30. 74. o.
↑Sorozaton kívüli kiadványok Notitia hungáriae novae historico geographica (Budapest, 2012)Vas vármegye. 248. o.
↑ZML XIII. Sümeghy család iratai. 2.doboz. 47.pallium.
↑Boldogfai Farkas Ákos András. A Sümeghy család (lovászi és szentmargitai). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2018. XIV. Évfolyam. Budapest. 186. o.)