Ez a szócikk az 1927-ben született kutatóorvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Sándor István (egyértelműsítő lap).

Sándor István (Nagyvárad, 1927. május 16. – 2015. május 31.^[1]) erdélyi magyar kutatóorvos, orvosi szakíró, közíró. Sándor János (1888) nagyváradi orvos fia.

Középiskoláit szülőváro­sában, a Kecskeméti Lipótról elnevezett líceumban végezte; a deportálásból hazatérve érettségi vizsgát Kolozsváron tett (1945). Egyetemi tanulmányait a marosvásárhelyi OGYI-n, általános orvosi szakon folytatta (1946–51), orvosi oklevelet 1951-ben kapott. Ugyanitt 1948-tól díjtalan gyakornok, majd tanársegéd (1951–53). Ezután a temesvári Orvostudományi Intézet kórbonctani tanszékén aspiráns, tanársegéd (1954–58), a Román Akadémia temesvári kutatóbázisának fejlődéstani laboratóriumában főkutató (1956–63), osztályvezető (1963–70), majd 1970-től a Közegészségügyi Központ Fejlődéstani Laboratóriumának vezetője, 1990-től a Temesvári Mezőgazdasági Egyetem Állattenyésztési Karán egyetemi tanár. Az orvostudományok doktora (1956), doktor-docens (1974), a Román Orvosi Akadémia tagja (1991).

Kutatási területe a kísérletes fejlődéstan és teratológia. Több mint 200 dolgozat és oktatófilm szerzője, melyekben az embrió reakciókészségével, az embrióátültetéssel, a fejlődési rendellenességek és alkohol okozta embrió- és fetopátia kérdésével, valamint a központi idegrendszer kóros fejlődésével foglalkozott. Eredményeiről hazai (Studii şi Cercetări de Ştiinţe Medicale, Revue de Morphologie, Revue Roumaine de Embriologie, Orvostudományi Értesítő) és külföldi (Acta Morphologica Acad. Sci. Hung., Kísérletes Orvostudomány, Acta Biol. Acad. Sci. Hung., Research Film-Göttingen) folyóiratokban számolt be.

Társszerzője az Általános kórbonctani jegyzet I. és II. kötetének és a Részletes kórbonctani jegyzet I. kötetének (kőnyomatos egyetemi jegyzet, Marosvásárhely, 1952–53). Fejezetet írt a Probleme de morfopatologie (Bukarest, 1953), a Die heutige Stellung der Morphologie in Biologie und Medizin (Berlin 1968), az Advances in Teratology. IV. (London, 1970), a Drugs and Fetal Development (New York, London, 1972), a Vertebrate Limb and Somite Morphogenesis (Cambridge, 1977), az Advances in the Study of Birth-defects (London, 1979), az Advanced Concepts in Alcoolism (Oxford, Frankfurt am Main 1984), a Die Alkohol-Embryopathie (Frankfurt am Main 1987) és az Orvostudomány aktuális kérdései (Budapest, 1989) c. gyűjteményes kötetekbe.

• Într-o picătură de sânge (Bukarest, 1962 = Natura fără taine);
• Viaţa nu începe la naştere (Bukarest, 1965);
• A szövetek és szervek átültetése (Bukarest, 1966);
• Transplantări de ţesuturi şi organe (Bufarest, 1968);
• Mal­formaţii şi monştri. Legenda şi adevăr (Bukarest, 1970);
• Viaţa dinaintea naşterii (Temesvár, 1974);
• Az egysejttől a többszervig (Kolozsvár, 1974);
• Embriologie şi terato­logia experimentală a mamiferelor de laborator (társszerzőkkel, Bukarest, 1984. A Román Akadémia Victor Babeș-díjával kitüntetett mű);
• Alcoolul – inamic al vieţii care se naşte (Bukarest, 1988);
• A korai embrionális fejlődés patológiája (Budapest, 1989);
• Embrio- şi fetopatologie alcoolică (Bukarest, 1992).

Szerkesztőbizottsági tagja volt a Revue Roumaine de Morphologie és a Physiologie et Embriologie c. folyóiratoknak.

Több száz tudománynépszerűsítő cikke jelent meg A Hét, Korunk, Igaz Szó, a Ştiinţă şi Tehnică c. folyóiratokban és a temesvári Új Szó hasábjain; az utóbbiban rendszeresen közölt színi- és filmkritikákat is, s jelent meg szépirodalmi műve a Franyó Zoltán Irodalmi Kör Lépcsők c. antológiájában. Nyitott szemmel. Úti jegyzetek c. szépirodalmi kötete Bukarestben került kiadásra 1981-ben.

Több hazai és külföldi tudományos társaság tagja. A Societatea Naţională de Biologie Celulară alelnöke, az European Teratology Society (ETS) vezetőségi tagja (1972–74), az International Society of Developmental Biologists tagja, az EME Orvostudományi Szakosztályának választmányi tagja (1990–92).

1990–92 között az RMDSZ temesvári szervezetének elnöke volt.

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.  

• Szabó Zsigmond: Az élet csírájáról. A Hét, 1975/32.
• Bakk Miklós: Kutatók – hátrányos helyzetben. A Hét, 1990/31.