A báró/gróf szklabinai és blatnicai, illetve nemes trebosztói és bisztricskai Révay család egy régi magyarországi nemesi család.

A család a horvát–szlavónországi Szerém vármegyéből származik. Első ismert ősét, Jakabot, a 13. század elején említik. A család a mohácsi vész után Turóc vármegyébe került, ahol a megye örökös főispánjai lettek. Későbbi birtokukra, Szklabinyára, Blatnicára és Mosócra 1540-ben, illetve 1560-ban Ferenc adománylevelet, s vele együtt bárói rangot kapott. Ebből az ágból származó Péter még grófi rangig is eljutott, de az ő ága 1855-ben leányágon kihalt. A másik ágat az előbbi Ferenc testvére, István alapította, és a nemesi oklevélen kívül bárói rangra emelkedtek. Kempelen Béla pótlék kötetében is szerepel a család: Itt említi meg, hogy Révay Simon és unokaöccsét, Révay László bárókat 1916. december 30-án grófi rangra emelték.

• Révay Ferenc (1489–1553)
• Révay Péter (1568–1622)
• Révay László (1600–1667)
• Révay Erzsébet (1660?–1732)
• Révay Antal (1718–1783)
• Révay Simon, báró (1820–1880)
• Révay Simon, gróf (1865–1928)
• Révay István (1899–1989)
• Révay József (1902–1945)
• Révay Kálmán (1911–1950)

• Kemenespálfa
• Mosóc
• Kisselmec
• Tajnasári

• Károly János 1879: Oklevelek Nádasdy Ferencz gróf nádasd-ladányi levéltárából. Budapest.
• Ján Šikura 1937: Počiatky panstva Révayovcov v Turci.
• Klára Komorová: Šľachtický rod Révaiovci ako kultúrni mecéni. In: Šľachta stredného Slovenska a jej vplyv na kultúrny rozvoj regiónu. 145-153
• Mačuha, M. 2005: Listy Matúša Ivanku, prefekta turčianskych majetkov rodu Révai, z rokov 1601-1625. Historický časopis 53, 93-110.
• Monok István 2005 (szerk.): Kék vér, fekete tinta.
• Komorová, K. 2008: Šľachtický dvor Révaiovcov ako centrum vzdelanosti Turca. Forum Historiae 2/1, 1-8.
• Rod Révai v slovenských dejinách – Slovenská národná knižnica. Martin, 2010 ISBN 978-80-89301-62-1
• Kempelen Béla: Magyar nemes családok

• Ethey gyűjtemény, ŠOBA Ivanka pri Nitre, ZbE/6 - inv. č. 39