Rodézia
Rodézia zászlaja Rodézia címere
Fővárosa	Salisbury
d. sz. 20° 30′, k. h. 28° 35′-20.5, 28.58333333333320.500000°S 28.583333°EKoordináták: d. sz. 20° 30′, k. h. 28° 35′-20.5, 28.58333333333320.500000°S 28.583333°E
Államforma	alkotmányos monarchia parlamentáris köztársaság
Vezetők
Uralkodó	II. Erzsébet
Elnök	Clifford Dupont (1970-1976) John Wrathall (1976–1978) Henry Everard (1979)
Miniszterelnök	Ian Smith
Törvényhozás	Rodézia parlamentje
Hivatalos nyelv	angol
Népesség
Népszámlálás szerint	6 930 000 fő (1978)
Terület	390 580 km²
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Rodéziai font, rodéziai dollár
A Wikimédia Commons tartalmaz Rodézia témájú médiaállományokat.

Rodézia, hivatalosan 1970-től a Rodéziai Köztársaság, 1965 és 1979 között el nem ismert állam volt Dél-Afrikában. Rodézia Dél-Rodézia brit gyarmat de facto utódállama volt, amely 1923 óta önkormányzó joggal volt. A tengerparttal nem rendelkező Rodéziát délről a Dél-afrikai Köztársaság, délnyugaton Becsuánaföld (később Botswana), északnyugatról Zambia (korábban Észak-Rodézia), keletről pedig Mozambik (1975-ig portugál tartomány) határolta. Az államalakulat egyike volt annak a két országnak, amelyet európai származású fehérekből álló kormány irányított.

A névleges függetlenséget 1960-ban kiáltották ki, ténylegesen 1979-ben nyerték el. Az 1980-as választások óta az ország hivatalos neve Zimbabwei Köztársaság.^[1][2]

Rodézia gazdasága sokáig viszonylag egyoldalú volt, elsősorban a dohánytermelésre és a krómkitermelésre alapozódott.^[3] Az 1930-as években komoly gazdasági hanyatlás jellemezte a területet, majd 1945 és 1970 között jelentős fellendülés következett, amely további 200 ezer fehér bevándorlását segítette elő (a fehérek azonban így is csak nagyon csekély részét alkották a lakosságnak).^[4]

A fehér bevándorlók nagy része a nagy-britanniai munkásosztályból származott, mások Kongóból, Angolából, Tanganyikából, Kenyából, Mozambikból érkeztek.

A fehér bevándorlás hatására sokszínűsödött és stabilizálódott Rodézia gazdasága, erős feldolgozóipart, vas- és acélipart, valamint modern bányászati vállalkozásokat hozva létre. Mivel szakképzett munkaerő vándorolt az országba, ezért nem volt szükség külföldi segélyekre a gazdaság fellendítéséhez.^[5] Ebben az időben Rodézia Afrika egyik legdinamikusabban fejlődő állama volt.

• (2017) „Pattern, Puzzle, and Peculiarity: Rhodesia's UDI and Decolonisation in Southern Africa”. The Journal of Imperial and Commonwealth History 45 (5), 721–728. o. DOI:10.1080/03086534.2017.1370219. 
• Michel, Eddie. The White House and White Africa: Presidential Policy toward Rhodesia during the UDI Era, 1965-1979. New York: Routledge, 2018.
• Southern Rhodesia–South Africa Relations, 1923–1953. DOI: 10.1007/978-3-030-54283-2 (2020). ISBN 978-3-030-54282-5 
• (2016) „'More a Cause than a Country': Historiography, UDI and the Crisis of Decolonisation in Rhodesia”. Journal of Southern African Studies 42 (5), 1005–1019. o. DOI:10.1080/03057070.2016.1222796. 
• Money, Banking and Rhodesia's Unilateral Declaration of Independence, The Decolonisation of Zimbabwe, 26–56. o.. DOI: 10.4324/9780429020179-3 (2020). ISBN 9780429020179 
• (2014) „The Strange Death of 'Zimbabwe-Rhodesia': The Question of British Recognition of the Muzorewa Regime in Rhodesian Public Opinion, 1979”. South African Historical Journal 66 (2), 227–248. o. DOI:10.1080/02582473.2013.846935. 
• (2017) „Free and Fair? Rhodesians Reflect on the Elections of 1979 and 1980”. African Historical Review 49, 68–90. o. DOI:10.1080/17532523.2017.1357323. 
• Watts, Carl Peter. Rhodesia's Unilateral Declaration of Independence: An International History (Palgrave Macmillan, 2012).

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Rhodesia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.