1893-tól Aradon, 1895-től pedig Budapesten volt gimnáziumi tanár, 1896–97-ben azonban újabb külföldi tanulmányokat folytatott.
Hazatérve Budapesten lett egyetemi magántanár, 1898-ban az Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának vezetője, 1899-ben a kolozsvári egyetemen az általános növénytan helyettes, 1901-ben rendes tanára és az Erdélyi Múzeum könyvtári osztályának igazgatója lett.
Kolozsváron botanikai múzeumot és az egyetemen új, általános növénytani intézetet létesített. [1]
Tudományos munkásságában az élettani növényanatómiai irányzatot képviselte. Jelentősek növényszövettani kutatásai is.
Tudományos munkássága és oktató tevékenysége mellett kultúrpolitikai kérdésekkel, főleg egyetemi intézetek, múzeumok, botanikus kertek létesítésével és fejlesztésével foglalkozott.
Főbb munkái
Über die Blattstruktur der Gattung Cecropia (Stuttgart 1898)
Adatok a Marcgraviaceae és az Aroideae physiologiai-anatómiai és systematikai ismeretéhez (Természetrajzi Füz. 1899. 22.)
Physiologisch-anatomische Untersuchungen über Luftwurzeln (Stuttgart, 1900)
Egy magyar természetbúvár útinaplójából (I – II., Kolozsvár, 1904 – 05)
A kolozsvári magyar kir. Ferenc József tudományegyetem növénytani intézete és botanikus kertje, 1872 – 1904 (Kolozsvár, 1905)
Phylocenetisch-taxonomische und physiologísch-anatomische Studien über Schizaea (Mathematische und Naturwissenschaftliche Berichte, 1915. 30.)
Borneo egy új Schizaeaja és a vele rokonfajok physiologiai anatómiája (Mathem. Term. tud. Ért. 1915. 33. sz.)
Összehasonlító alkat és fejlődéstani vizsgálatok a Marcgraviacea- levelek… (Mathem. Term, tud. Közl. 1917. 35. sz.); A víztartószövet, s az élettani felemáslevelűség némely esete (Mathem. Term. tud. Közl. 1916. 33.)
A természetbúvár Apáthy István kortörténeti jelentősége a tudományban és politikában (Bp., 1923)
Jegyzetek
↑ abBnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)